A PET-vizsgálatnál korábban mutatja ki az Alzheimer-kórt a szabad vízmolekulákat feltérképező diffúziós tenzor képalkotó eljárás (FW DTI).

Az RNS-képződésben főszerepet játszó TDP-43 abnormális működése több betegség markere lehet.

Ígéretes és tartós eredményeket mutatott az SNK01 vizsgálati immunterápia kis betegszámú, fázis I. klinikai vizsgálat során az Alzheimer-kór terápiájában.

Svájci kutatók új genetikai biomarkert azonosítottak a vaszkuláris demencia rizikófaktoraként. Két bizonyos alléljeinek együttes előfordulása 11-szeresére növeli a vaszkuláris demencia kockázatát.

A donanemab monoklonális antitest jelentősen lassította a korai, tüneteket mutató Alzheimer-kórban szenvedők kognitív és funkcionális hanyatlását a placebóhoz képest.

Egy tudományos irodalmi áttekintés szerint a fruktóz metabolizmus lehet a magyarázat az Alzheimer-kór kialakulására, és segíthet kezelésében is.

Egy új tanulmány ismét megerősíti azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjében bekövetkező változások már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt kialakulnak.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (selective serotonin reuptake in­hibitor, SSRI) és a risperidon mérsékelten hatásosak a demencia bármelyik formájában jelentkező agitációban. (A szintű evidencia, egy metaanalízis alapján). Az olanzapin és a risperidon a placebónál jóval tovább ké­pes csökkenteni a demencia által kiváltott agitációt (B szintű evidencia, egy jó minőségű véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat [randomized controlled trial, RCT] alapján). A dextrometorfán/kinidin hatásosan csök­kenti a demenciában fellépő agitációt (B szintű evidencia, metaanalízisben idézett jó minőségű RCT alapján).

Az idős, multimorbid betegek esetében kihívást jelenthet egy konkrét ok vagy oksági lánc megnevezése a halotti bizonyítványban. A német ha­láloki statisztika alapján úgy tűnik, hogy a pszichés betegségek, köztük a demencia, az elhalálozás leggyakoribb okai közé tartoznak. A halálokkal kapcsolatos szövegrészben a demencia szót tartalmazó halotti bizonyítvá­nyok azonban gyakran feltűnően információszegények, nemritkán a meg­adott oksági lánc hitelessége is kérdéses. A cikkben javaslatokat teszünk a demens elhunytak halálozási okának és alapbetegségének korrekt meg­nevezésére. A demenciának és következményeinek helyes megnevezése a haláloki statisztikában egészségpolitikai döntések alapja lehet, ezáltal az optimális betegellátást szolgálja.

Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.