A nemzetközi Precision Health Session in Oncology keretében a szakértők részletesen foglalkoztak a rák és az életmód összefüggéseivel kapcsolatos legújabb eredményekkel, melyek alapján ismételten javasolják a testmozgást.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

A táplálékkiegészítők veszélyes kölcsönhatásba léphetnek a szokásos gyógyszereinkkel.

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.

A szanszkrit ayus (élet) és veda (ismeret, tudás) szavak összetétele „élettudománynak” fordítható, és holisztikus életviteli szemléletet sugall: diéta, jóga, meditáció, gyógynövényi anyagok fogyasztása az egészség alapja. De vannak-e klinikai bizonyítékok e szemlélet mögött?

A fokhagymát sokféle kórkép gyógyítására javasolták évszázadok óta. Most amerikai kutatók korszerű műszeres vizsgálatok alapján közölték, hogy régi, állott fokhagymakivonattal a kezdődő koszorúérplakkok növekedése gátolható.

 A szénhidrát-malabszorpció a szervi eltéréssel nem magyarázható hasi panaszok – meteorizmus, flatulencia, fájdalom, hasmenés – gyakori oka. A laktóz és fruktóz mellett sok más „fermentálha­tó oligo-, di- vagy monoszacharid és poliol” (betűszóval: FODMAP) is okozhat hasi diszkomfortot és irritábilis bél szindrómára emlékeztető tüneteket.

Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

A gyártók állításával szemben egyre több adat van arra, hogy az alacsony intenzitású rádiófrekvenciás sugárzásoknak szerepe lehet oxidatív stressz létrehozásában, a szabad gyökök kiváltásában, és egyes daganatok keletkezésében. 

A PREDIMED nevű prevenciós vizsgálat keretében hipermodern technológiával előállított új gyógyszerek helyett egy hagyományos recept szerint készített leves érrendszeri hatását vizsgálták – meglepő eredménnyel.