Az alacsony intenzitású rádiófrekvenciás sugárzás is káros lehet
A gyártók állításával szemben egyre több adat van arra, hogy az alacsony intenzitású rádiófrekvenciás sugárzásoknak szerepe lehet oxidatív stressz létrehozásában, a szabad gyökök kiváltásában, és egyes daganatok keletkezésében.
A rádiófrekvenciás sugárzások (RFR) - pl. a mobiltelefonok vagy a WiFi berendezések által kibocsájtott alacsony energiájú sugárzások- nem ionizálnak. (Az ionizáló sugarak –ilyen például a röntgensugár is- nagy energiájúak, a vízmolekulákról és biológiailag fontos makromolekulákról elektronokat szakítanak le, „ionizálják” azokat.) Ennek ellenére a közvéleményben rendszeresen felvetődik a kérdés: vajon az RFR teljesen biztonságos-e? Az ilyen készülékeket gyártók szerint természetesen igen, de bizonyos újabb megfigyelések már kissé árnyalják a képet.
Számos közleményben a különféle daganatos betegségek (agydaganat, acusticus neuroma, fültőmirigyrák, seminoma, melanoma, lymphoma) gyakoriságának emelkedéséről számoltak be azoknál, akik nagyon sokat használják a rádiófrekvenciás sugárzásokat kibocsátó készülékeket, vagy mobiltelefon átjátszó állomások közelében. A WHO 2011-ben ki is adott egy közleményt, melyben a rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzásokat az emberre nézve „potenciálisan karcinogénnek” nevezte². Egy új fogalom is megjelent: elektro-hiperszenzitivitásnak nevezzük, ha az egyén a RFR-re kórosan reagál. Az RFR adott kóros reakció leginkább bőrtünetek (viszketés, szúrás, fájdalom, égető érzés) formáját ölti, de szív- és idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek a számítógép monitorok és egyéb elektromágneses készülékek rendszeres használata esetén. A megbetegedések száma egyre nő: míg 1985-ben a teljes népesség mindössze 0,06%-át, manapság már a népesség 9-11%-át érintheti Európában³.
Különféle biológiai modellekben bizonyították, hogy bár az alacsony intenzitású RFR nem ionizál, de az okozott jelentős oxidatív stressz mélyreható mutagén elváltozásokat indíthat el a szervezetben. A 80 hozzáférhető közlemény közül 76 közleményben (az összes 92,5%-ában) arról számoltak be, hogy az RFR jelentős oxidatív stresszt vált ki. A folyamatot a reaktív oxigén gyökök (ROS-ok) túlprodukciója, a lipidek peroxidációja, a malon-dialdehid koncentrációjának megnövekedése, a fehérjék peroxidációja, a nitrogén monoxid (NO) koncentráció növekedése, valamint az antioxidáns enzimek működési változásai hozzák létre. A szuperoxidok/ROS-ok képződésének mitokondriális útja aktiválódik, a ROS-ok ismert enzimatikus forrása, a NADH- oxidáz aktiválódik, a vízmolekulák régen ismert disszociációjáról nem is beszélve. Már igen alacsony intenzitású RFR (0,1 μW/cm²), és igen kevés elnyelt energia (specific absorption rate /SAR/: 0,3 μW/kg) képes jelentős oxidatív stressz létrehozására az élő szövetekben. Azért különösen fontos ez a megfigyelés, mert nemzetközileg az RFR intenzitás biztonságossági határát 450-1000 μW/cm²-ben, az elnyelt energia biztonsági értékét pedig 2 W/kg-ban határozták meg, mindezt a hőmérséklet (melegedés) alapján határozták meg.
Az oxidatív stressz kivédésére sokféle módszert javasolnak: melatonin, E-vitamin, C-vitamin, szelénium, L-karnitin, fokhagyma-kivonat, stb. Az még vitatott, hogy az alacsony intenzitású rádiófrekvenciás sugárzás milyen mechanizmussal aktiválja a NADH- oxidázt, illetve hogyan emeli a nitrogén monoxid szintet a sejtekben, de azt tudjuk, hogy a DNS oxidatív károsodása mutagén folyamatokhoz vezethet. Ma már az is jól ismert, hogy az oxidánsok nem az oxidatív károsodások egyedüli elindítói, de számos módon befolyásolhatják a sejt jelátviteli útjait.
Fentiek alapján az a hipotézis állítható fel, hogy az alacsony intenzitású RFR-el történő expozíció az élő sejtekben a ROS-ok, illetve a szabad gyökök túlprodukciójáthoz vezethet, emiatt a sejtek jelátviteli rendszereiben különféle zavarok állnak be, melyek következtében kóros folyamatok indulhatnak el és akár daganatok is kialakulhatnak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
