Bár a szorongást elsődlegesen az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel kezeljük, elképzelhető, hogy más gyógymódokat is be kell vetnünk, amennyiben bebizonyosodik az endokrin rendszer szerepe.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A fekélyeket vénás betegségre utaló jelek is kísérhetik. A főbb súlyos szövődmények a fertőzés és a rosszindulatú elfajulás. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a megfelelő kezelés elemei: kompressziós terápia, testmozgás, kötözések, pentoxifillin, szöveti termékek. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

Egy új kutatás szerint az immunrendszer túlzott aktivitása, az u.n. „citokin vihar” nem játszik komoly szerepet a COVID-19 fertőzés súlyosabb formáiban. Ez az adat gyökeres ellentétben áll több előzetes kutatás eredményével.

A Persidis testvérek Biovista nevű cége a mesterséges intelligencia segítségével hat olyan szert azonosított, amelyek bevethetőek a COVID-19 ellen.

A célvérnyomás elérése sok tényezőtől (korrekt terápiás előírás, betegadherencia, társbetegségek) függ. Elhízottak, 2-es típusú diabetesben szenvedők, célszervkárosodottak, coronaria-betegek esetében gyakori a szuboptimális vérnyomáskontroll. Fix kombinációs készítményekkel javítható az antihipertenzív kezelés hatásfoka.

Cardiology and Therapy, 2020. február

Egy 44 éves férfi a herezacskó 2 hete fennálló, folyamatosan súlyosbodó duzzanata miatt kereste fel orvosát. Állan­dó éles fájdalomról is beszámolt, mely az alsó végtag és a fartájék irányába sugárzott mindkét (de inkább a bal, mint a jobb) ol­dalon. A beteg a fájdalom erősségét 10-es skálán 10-esként jelölte. A fájdalom vize­lés közben erősödött, vény nélkül kapható ibuprofen hatására minimálisan enyhült. A beteg korábban hasonló epizódot még nem tapasztalt, sérülés nem érte. Szexuális kórelőzményéből említésre méltó, hogy 21 éves kora óta több férfi partnerrel volt kap­csolata. Korábban, 2007-ben HIV-fertőzést diagnosztizáltak nála, melyet nem kezeltek. Kórelőzményében egyéb érdemleges adat nem szerepelt.

Az obesitasi „járvány” veszélyezteti a majdani COVID-19 vakcinák hatásosságát.