Új uveitisz guideline
Csaknem 2900 korábbi tanulmány alapján készült el az uveitisz diagnosztikájának és terápiájának új protokollja.
A Journal of American Medical Association (JAMA) folyóiratban május 28-án jelent meg a University of Bristol kutatóinak cikke, amelyben 2900 tanulmány alapján az uveitisz diagnosztikájának és kezelésének új szakmai protokollját állították össze. Az uveitisz elsősorban a 20 és 50 év közötti felnőtteket érintő betegség, amely a szem belsejében gyulladást okoz, és világszerte a látásvesztéses esetek 10%-áért felelős. A korai felismerés és kezelés kritikus fontosságú a betegek gyógyulásához. Veszélyessége ellenére ez a gyulladásos betegség a nagyközönség körében még mindig nagyrészt ismeretlen, és néha a szélesebb orvosi közösségben is figyelmen kívül hagyják. A mostani új, átfogó áttekintés rávilágít a betegség okaira, tüneteire és a kezelés legújabb eredményeire, valamint felhívja a figyelmet a korai diagnózis és beavatkozás fontosságára.
Dr. Panayiotis Maghsoudlou, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta a késői diagnózis veszélyeit, és kifejtette: “Az uveitiszt gyakran túl későn észlelik, amikor már visszafordíthatatlan károsodás léphetett fel. Rendkívül fontos, hogy azok, akik tartós szemfájdalmat, vörösséget, fényérzékenységet, új úszó foltokat, homályos látást vagy hirtelen látásváltozásokat tapasztalnak, sürgősen orvoshoz forduljanak. A korai beavatkozás jelentősen javíthatja az eredményeket, és sok esetben megakadályozhatja a végleges látásvesztést. Az uveitisz diagnosztizálása és kezelése kihívást jelent, mivel többféle altípusa létezik, amelyek mindegyike eltérő okokkal és kezelésre adott reakciókkal rendelkezik. Ez a változékonyság megnehezíti mind a korai felismerést, mind a megfelelő kezelési stratégiák kiválasztását, mivel a betegség különböző formái egyedi megközelítést igényelnek."
Ennek megoldására dolgozták ki a kutatók az új klinikai irányelveket összesen 2900, az uveitiszről korábban publikált tanulmány átvizsgálását követően a leghatékonyabb diagnosztikai és kezelési módszerek összehasonlításával.
Korábban az uveitisz kezelése elsősorban kortikoszteroidokra támaszkodott, amelyek átmenetileg segítenek ugyan a gyulladás kontrollálásában, de hosszú távon olyan mellékhatásokkal járhatnak, mint például a glaukóma és a szürkehályog. A kezelés terén elért fejlődés azonban új lehetőségeket hozott, többek között olyan biológiai terápiákat, mint az adalimumab, amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak súlyos vagy visszatérő esetekben. Bár ezek a kezelések jelentős előrelépést jelentenek, a terápiás hozzáférés biztosítása továbbra is kihívást jelent. A tanulmány kiemeli a személyre szabott kezelési megközelítés fontosságát, mivel a különböző típusú uveitisz eltérő kezelési stratégiákat igényel. Míg a nem fertőző uveitisz esetén gyakran immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelik a gyulladást, a fertőző eseteket célzott antimikrobiális terápiákkal kell kezelni.
A szerzők a multidiszciplináris megközelítés fontosságát is hangsúlyozzák az uveitisz kezelésében, mivel ez gyakran kapcsolódik alapvető szisztémás betegségekhez. A szemészek, reumatológusok és infektológusok közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek átfogó ellátásban részesüljenek. A tanulmány emellett nagyobb közegészségügyi erőfeszítéseket szorgalmaz az uveitiszről szóló tájékoztatás, edukáció terén.
Andrew Dick, a tanulmány társszerzője hozzátette: “Annak ellenére, hogy az uveitisz a megelőzhető vakság egyik fő oka, továbbra is aluldiagnosztizált és alulkezelt. Tanulmányunk azonosította a gyulladás típusától és okától függően leghatékonyabb kezeléseket. A kezelési módszerek személyre szabásával jelentősen csökkenthetjük a látásvesztés kockázatát, amely a kezeletlen szemgyulladás legsúlyosabb lehetséges következménye.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Early detection is key to improving treatment of uveitis, a global leading cause of vision loss
Irodalmi hivatkozás:
Panayiotis Maghsoudlou et al, Uveitis in Adults, JAMA (2025). DOI: 10.1001/jama.2025.4358
