A virtuális valóság (VR) egyre több betegség kezelésében válik tudományos vizsgálatokkal alátámasztva hatásos eszközzé. Jelenleg még alapvetően a mozgás elősegítésével azok számára, akik ezt enélkül nem tennék meg akár a szabadban, akár edzőteremben (ez utóbbiakat hívja a szleng „no-gymgoers” néven). De akár egy szakrendelés is bevetheti a VR-t az ellátás részeként. A legjobb fitnesz-VR alkalmazásokat igyekszem összeszedni.

A szkizofrének covid-mortalitása közel háromszorosa a mentális betegséggel nem küzdő covid-betegekének, állapította meg a JAMA Psychiatry egy tanulmánya, ami szerint a szkizofréneknek elsőbbséget kellene biztosítani az oltási tervben.

A AMA Network Open-ben megjelent tanulmány szerint a sürgősségi osztályok orvosai jó eséllyel előre tudják, hogy 65 évesnél idősebb betegeik közül kik fognak egy hónapon belül meghalni.

Egy frissen megjelent vizsgálat szerint a szepszis változatlanul a kórházi halálozások egyik vezető oka az Amerikai Egyesült Államokban, de a bekövetkező halálesetek többsége nem előzhető meg.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ
A végstádiumú tüdő- vagy hasnyálmirigyrákban, illetve áttétes melanómában szenvedő betegek hospice-ellátása kismértékben javítja az élet­kilátásokat. A bármilyen időtartamú (legalább 1 napos) életvégi ellátás hatására akár 3 hónappal is javulhatnak az életkilátások (B szintű evidencia, nagy retrospektív kohorszvizsgálatok alapján).

Az onkológiai ellátásban egyre fontosabb lesz a betegek utógondozása. A kiújuló és a másodlagos betegségek detektálása mellett fokozott figyel­met kell hogy kapjon a terápia nemkívánatos következményeinek felderíté­se és mérséklése. Az utógondozás egyéb elemei a betegség természetétől, a korábbi kezelésektől és az egyéni kockázati tényezőktől függenek. Kép­alkotó vizsgálatokra elsősorban akkor van szükség, ha tisztázandó a beteg tüneteinek vagy panaszainak oka. A hosszú távú vagy permanens orális gyógyszeres kezelések növekvő aránya új feladatokat jelöl ki az utógon­dozásban. A potenciális mellékhatásokat regisztrálni, a kezelések eredmé­nyességét monitorozni kell.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fej­lődés következett be az onkoterápiás kezelések területén, melyhez a szakembe­rek igyekeztek felzárkóztatni a szupportív, illetve palliatív ellátás korszerűsítését is. 

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

A végstádiumban lévő rákbetegnek adott folyadékpótlás kissé megnyújtja az életet: jó ez a haldoklónak, vagy rossz?

A beteget a halál felé kísérő orvosnak élnie kell a tünetmegelőzés proaktív eszközeivel. A nyelési képesség fokozatos elvesztésével a szájon át adott gyógyszerek helyét a szublingvális, transzdermális, rektális készítmények veszik át. A fájdalom és a diszpnoé csökkentésére az opiátok a választan­dó szerek. A delírium és agitáltság hátterében reverzibilis okok húzód­hatnak meg. Székrekedéshez vezethet a csökkent táplálékbevitel vagy az opiátkezelés, megelőzésére stimuláns hatású hashajtót, székletlágyítót kell adni. Az orr-garatüreg fokozott váladékozása hangossá teheti a légzést, ezt néha halálhörgésnek is nevezik. Előzetes tájékoztatással segíthetünk a családtagoknak a tünetek megszüntetésében.