Pszichotikus zavarok és Covid-mortalitás
A szkizofrének covid-mortalitása közel háromszorosa a mentális betegséggel nem küzdő covid-betegekének, állapította meg a JAMA Psychiatry egy tanulmánya, ami szerint a szkizofréneknek elsőbbséget kellene biztosítani az oltási tervben.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a mentális betegséggel küzdők – különösen a szkizofrének és a depressziósok – nagyobb eséllyel fertőződnek meg SARS-CoV-2-vel, mint a mentálisan egészségesek, azonban eddig nem volt ismert, hogy milyen összefüggés van a mentális betegség és a Covid-mortalitás között.
Katlyn Nemani és munkatársai retrospektív kohorsz vizsgálatukban a New York Egyetem elektronikus adatbázisát használva elemezték négy kórház és 260 ambulancia Covid-betegeinek mortalitását (2020. március-április-májusban kb. 26 000 beteget teszteltek covidra, ebből 7 000 bizonyult pozitívnak, utóbbiak közül 75 fő rendelkezett korábbi szkizofrénia-, míg 564 fő hangulatzavar- és 360 fő szorongás diagnózissal). Elemzésükben a kutatók a Covid-betegség következő ismert rizikótényezőit vették figyelembe független változóként: nem, életkor, rassz, magasvérnyomás-, szív-érrendszeri és cukorbetegség, vese- és tüdőbetegség, dohányzás, rák. Mortalitásnak definíció szerint a pozitív SARS-CoV-2-tesztet követő 45 napon belüli elhalálozás vagy hospice-ba bocsátás számított.
A kutatók nem találtak összefüggést a szorongás vagy a hangulatzavar és a covid-mortalitás között, azonban eredményeik szerint a mentális betegségben nem szenvedőkkel összehasonlítva a szkizofrénia 2,7-szeres Covid-halálozással jár együtt (Association of Psychiatric Disorders With Mortality Among Patients With COVID-19). A szerzők viszonyításképpen megjegyzik: az életkor szerepét vizsgáló tanulmányok szerint a 45 és 54 éves kor közöttiek eleve 3,9-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg Covidban, mint a fiatalabbak (a Katlyn Nemani és munkatársai tanulmányában elemzett New York-i szkizofrének átlagéletkora 54 év volt), és a kockázat tíz évenként duplázódik; a szívelégtelenség és a diabétesz további 1,65- és 1,28-szoros kockázatnövekedést jelent.
A szkizofrénia és a Covid-mortalitás közötti összefüggés mechanizmusával kapcsolatban csak találgatni lehet, mindenesetre elképzelhető, hogy a betegség vagy a kezelésére használt gyógyszerek felborítják az immunrendszer egyensúlyát, nyilatkozta a Live Science portálnak Donald Goff pszichiáter, a tanulmány utolsó szerzője. Más nyilatkozók szerint a szkizofrénia az immunrendszer és a proinflammatorikus jelátvivő molekulák, a citokinek aktiválódásával jár együtt, továbbá korábbi tanulmányok arra is felhívták a figyelmet, hogy szkizofrének körében gyakoribb a diszfunkcionális T-sejt-válasz. A vizsgálat korlátai közé tartozik azonban a bevont szkizofrén betegek alacsony száma és az antipszichotikus medikációval kapcsolatos adatok hiánya, ami nem teszi lehetővé a szkizofrénia és a Covid-halálozás mögött álló közös útvonalak felderítését. Az is elképzelhető továbbá, hogy a túlterhelt egészségügyi rendszer nem képes hatékony ellátásban részesíteni a szkizofrén betegeket vagy hogy a szkizofrén betegek csak késve keresnek orvosi segítséget – akármi is áll azonban az összefüggés hátterében, a szkizofréneket előre kellene venni az oltási rendben, tette hozzá Goff.
Egy nagy esetszámú dél-koreai vizsgálat hasonló eredményre jutott, amikor kimutatta, hogy a mentálisan egészségesekkel összehasonlítva, a pszichotikus zavarban szenvedők körében ugyanolyan a SARS-CoV-2-fertőzés, de magasabb a súlyos betegség kialakulásának kockázata (Lee et al. Association between mental illness and COVID-19 susceptibility and clinical outcomes in South Korea: a nationwide cohort study. Lancet Psychiatry).
További pszichiáter nyilatkozók arra hívják fel a figyelmet, hogy Goff és csapata nem vett figyelembe és nem tárgyalt egy nagyon fontos változót, a testtömeg-indexet. Az obezitás ugyanis a covid-mortalitás cukorbetegségtől független rizikófaktora, és régóta ismert, hogy a szkizofrén betegek körében gyakoribb az elhízás. Ennek hátterében részben a szkizofrének kisebb mértékű fizikai aktivitása és a körükben gyakoribb egészségtelen táplálkozás áll, azonban az antipszichotikus gyógyszerek (a második generációs antipszichotikumok) is nagymértékben fokozzák az elhízás, az inzulinrezisztencia, a diabétesz, a diszlipidémia, valamint a kardiovaszkuláris betegség kockázatát (Bak et al. Almost all antipsychotics result in weight gain: a meta-analysis. PLoS One). Mindez azonban szintén csak azt támasztja alá, hogy a szkizofrén betegeket előbbre kell sorolni az oltási rendben, hangsúlyozzák a kutatók.