Depresszió, szorongás, Alzheimer-kór
Az amerikai neurológusok áprilisi találkozóján fogják ismertetni azt a vizsgálatot, mely szerint a depresszióés szorongás 2-3 évvel sietteti az egyébként kialakuló Alzheimer-kór megjelenését.
A depresszió igazoltan fokozza az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Egy most közzétett előzetes beszámoló szerint depressziós betegeknél két évvel korábban kezdődhetnek a demencia tünetei, mint a depresszióban nem szenvedőknél. Szorongás mellett a demencia tünetei három évvel korábban jelennek meg, mint szorongás nélkül – számolnak majd be róla az American Academy of Neurology áprilisban rendezendő 73. kongresszusán.
Dr. Zachary A. Miller, az American Academy of Neurology tagja hangsúlyozza, egészen bizonyosan nem állíthatjuk, hogy a depresszióval vagy szorongással diagnosztizált betegeknél mindenképpen kialakul Alzheimer-kór, azt azonban igen, hogy az ilyen pszichiátriai zavarokban szenvedő betegeknek feltétlenül konzultálniuk kell orvosukkal arról, mit tehetnek azért, hogy hosszú távon megőrizhessék mentális képességeiket. További kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy az olyan pszichiátriai kórállapotok, mint amilyen a depresszió és a szorongás, miként befolyásolják az Alzheimer-betegség kialakulását, illetve hogy a depresszió és szorongás megfelelő kezelésével megelőzhető vagy legalább késleltethető-e a demencia megjelenése az arra hajlamosaknál.
A tanulmány szerzői a gyakori pszichiátriai betegségnek számító depresszión és szorongáson kívül a bipoláris zavar, poszttraumás stressz betegség és szkizofénia irányában is szűrték a betegeket. A vizsgálat Alzheimer-kórral diagnosztizált 1500 résztvevője közül 43%-uk kórelőzményében szerepelt depresszió, 32%-uknál szorongás, 1,2%-uknál bipoláris zavar, 1%-uknál poszttraumás stressz betegség és 0,4%-uknál szkizofrénia.
Eredményeik szerint minden tovább pszichiátriai diagnózis tovább évekkel hozza előre a demencia tüneteinek első jelentkezését. Egy betegség esetén a tünetek átlagosan 1,5 évvel korábban jelennek meg, mint ilyen pszichiátriai betegség nélkül, két pszichiátriai betegség esetén 3,3 évvel korábban, mint pszichiátriai betegségek nélkül, míg ennél több pszichiátriai betegség fennállása esetén akár 7,3 évvel tolódhat fiatalabb korra a demencia első tüneteinek megjelenése, mint az ilyen kórképekben nem szenvedőknél.
A felsorolt pszichiátriai kórképek irányában végzett szűrésen kívül a szerzők elemezték a kölcsönhatásokat a pszichiátriai betegségek, illetve az Alzheimer-betegség olyan jól ismert kockázati tényezői között, mint például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség, illetve az elemzés kitért olyan tényezőkre is, melyekről nemrégiben nyert bizonyítást. hogy az Alzheimer-kór fokozott rizikójával társulnak. Ilyenek többek között autoimmun betegségek és a görcsrohamok.
A depresszióval és szorongással diagnosztizált betegek között nagyobb volt a nők aránya, illetve – a fiatalabb életkori betegségkezdettel összhangban – kisebb számban volt igazolható az Alzheimer-kór tipikus rizikófaktorainak a megléte. A depressziós betegek esetében ugyanakkor nagyobb az esély egy egyidejű autoimmun betegség meglétére, a szorongással diagnosztizált betegek között pedig nagyobb arányban vannak azok, akiknek anamnézisében görcsrohamok szerepelnek.
„Bár a depresszió és autoimmun betegségek, illetve a szorongás és görcsrohamok között feltételezett összefüggésekre vonatkozó adatok egyelőre előzetes jellegűeknek tekinthetők, elképzelhető, hogy a depresszió fennállása esetenként nagyobb neuroinflammációs terhelést tükrözhet – nyilatkozzák a szerzők. – A szorongás nagyobb fokú neuronális hiperexcitábilitás jele lehet, melynek következtében az agyi hálózatok túlstimulált állapotba kerülnek. Ennek ismeretében új terápiás célpontokat találhatunk a demencia prevenciójában.”
