Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyezte a tralokinumabot közepesen súlyos vagy súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő felnőttek számára.

Az Egyesült Államokban megkezdik a legyengült immunrendszerű, a súlyos COVID-19 megbetegedés szempontjából magas kockázatnak kitettek körében a koronavírus elleni védőoltásra negyedik adagjának beadását.

Az FDA bejelentette, hogy a felnőttek primér IgA nefropátiájában a gyors progresszió kockázatával járó proteinuria csökkentése érdekében meggyorsította a budesonid tartalmú, késletetett kibocsájtású kapszula (Tarpeyo) jóváhagyását.

A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás elengedhetetlen szisztémás rheumás betegségekben szenvedőkben, mivel SARS-CoV-2-vel történő megfertőződésük esetén súlyosabb kimenetű COVID-19 betegségre lehet számítani.

A rosszul kontrollált asztmás gyermekek és serdülők háromszor-hatszor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba COVID-19 fertőzéssel.

Az AD UP vizsgálat 52 hét utáni eredményei igazolták először, hogy az upadaticinib hosszú idejű alkalmazása az atopiás dermatitis kezelésére hatásos, biztonságossága elfogadható.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai egy heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az akut neurológiai tüneteket megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. Rendelkezésre áll evidenciákon alapuló immunmoduláns kezelés, amit javasolt mielőbb elkezdeni; az IVIG és a plazmaferezis haté­konyságát számos klinikai vizsgálat igazolja. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. A prognózis összességében jó, de számos beteg gyógyul maradványtünetekkel.

A súlyozott gén-koexpressziós hálózati analízis a génexpressziós profilok és fenotípusok közötti összefüggések feltárására alkalmas bioinformatikai módszer. Jelen vizsgálatban a súlyos asztmában szerepet játszó gének elemzésén túl igyekeztek meghatározni az asztma progressziójának hátterében meghúzódó rejtett mechanizmusokat és kulcsfontosságú géneket is.

Eddig még nem történtek kutatások annak tisztázására, a cardiopulmonalis terhelési teszt milyen szerepet játszhat a fizikai terhelhetőséget korlátozó mechanizmusok tisztázásában gyermekkori súlyos asztma eseteiben. A szerzők a csökkent fizikai aktivitás okait tárták fel olyan esetekben, amikor a kezelés nem eredményez kielégítő tüneti kontrollt, illetve a csökkent terhelhetőség az elégtelen betegségkontroll egyetlen manifesztációja. Az adatok alapján a fizikai aktivitás korlátozottsága nem tekinthető a hiányos asztmakontroll jelének.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.