A 18 hónapos és 10 éves kor közötti gyermekek kognitív funkciói összefüggést mutatnak a bélmikrobiom bizonyos fajainak számbeli növekedésével vagy csökkenésével

Nemzetközi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a probiotikumok biztonságosságának vizsgálata, különösen a veszélyeztetett populációk körében.

Először igazoltak COVID-19-ben szenvedő betegek gyomor-bél traktusában (GI) aktív és elhúzódó SARS-CoV-2 vírus fertőzést.

A vírusok a gazdaszervezettel történő együttfejlődés helyett sokszor ugrálnak a különböző fajok között, és e felfedezés nyomán újra kell gondolni az új járványok elleni védekezés stratégiáit.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

A bél mikrobiomjáról bebizonyosodott, hogy kulcsfontosságú szá­mos anyagcsere-, táplálkozási, élettani és immunológiai folyamatban, bár a részletek pontosabb tisztázásához még sok vizsgálatra van szük­ség. Az eddigi terápiás alkalmazások (pro- és prebiotikumok adása, „széklettranszplantáció”) mellett a jövőben új lehetőségek nyílhatnak arra, hogy a bélflóra módosítását gyógymódként hasznosítsuk.

Az Indiában és Közép-Afrikában tanult svéd cserediákok visszatérése után bélflórájukban az antiobiotikumrezisztenciáért felelős többféle gén volt kimutatható. Az erről beszámoló közlemény az Antimicrobial Agent and Chemotherapy című lapban jelent meg.

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.