A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta diabeteses, pitvarfibrilláló betegek körében az új típusú antikoagulánsokkal (NOAC) történő véralvadásgátlásnak a stroke és a szisztémás embolisatio megelőzésére kifejtett hatását. A III. fázisú vizsgálatok utóanalízisei és a való élet vizsgá­latok eredményei egyaránt alátámasztják a NOAC-ok, köztük a rivaroxaban hatásosságát és biztonságosságát diabetes és pitvarfibrilláció eseteiben is.

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez. 

Az Annals of Internal Medicine-ben 2020. március 10-én online megjelent megfigyeléses vizsgálat szerint nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban az apixaban biztonságosabb volt a rivaroxabannál.

A pitvarfibrillációval kapcsolatos fokozott morbiditási és mortalitási ri­zikó hátterében kiemelkedő szerepet játszanak a ritmuszavar előidézte thrombemboliás események. 

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 decemberében az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.

A köszvény és a kardiovaszkuláris (CV) kockázat mechanizmusainak ös­szefüggése multifaktoriális; a hyperurikaemia, a xantin-oxidáz (XO) enzim, az oxidatív stressz és a krónikus gyulladás egyaránt patogenetikai szerep­pel bír. A randomizált kontrollált vizsgálatok metaanalízisei az allopurinol kedvező CV hatásairól számolnak be, de kevés magas kvalitású vizsgálat elemzi a köszvényes vagy hyperurikaemiás betegek húgysavcsökkentő kezelésének CV hatásait. A CARES vizsgálat a febuxostat és az allopurinol CV biztonságosságát veti össze köszvényes betegeken. Összefoglalónkban a húgysavcsökkentő terápiák CV hatásaira vonatkozó evidenciákat és az ezekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokat mutatjuk be.

A pitvarfibrilláció a klinikai jelentőséggel bíró arrhythmiák közül a leg­gyakrabban fordul elő és a prevalenciája a népesség öregedésével nő. Bár nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen befolyásolja, szívelégtelenséget okozhat, és markere egy organikus beteg­ségnek még akkor is, ha ezt bizonyítani nem tudjuk. 

A palpitáció a háziorvosi és a kardiológiai gyakorlatban egyaránt elő forduló, gyakori és sokszínű panasz, melyet számos betegség eltérő mechanizmusokkal válthat ki. Hátterében az esetek döntő többségében komolyabb szívbetegség nem igazolható, azonban a kardiogén okok kizárására minden esetben különös figyelmet kell fordítani, és e tekintetben törekedni kell az optimális konzultatív tevékenyégre a családorvos és a kardiológus között. Összefoglalónk a panasz kialakulásának okait, a diagnosztika és a terápia szempontjait taglalja a háziorvos szemszögéből, a European Heart Rhythm Association (EHRA) állásfoglalásának fényében.