A pitvarfibrilláció leggyakoribb szövődménye
A pitvarfibrilláció egy dán tanulmány szerint 2022 óta már nem minden negyedik, hanem minden harmadik embert fenyeget és leggyakrabban szívelégtelenséggel szövődik.
A BMJ-ben megjelent tanulmány szerint (A a pitvarfibrilláció (AF) élethosszig tartó kockázata 2000 és 2022 között a korábbiaktól eltérően már nem a népesség egynegyedét, hanem egyharmadát fenyegeti. A dániai, az időbeli tendenciákat vizsgáló, népességen alapuló tanulmányban azt is igazolták, hogy ez a ritmuszavar leggyakrabban nem a sroke-kal, hanem a szívelégtelenséggel szövődik. Az AF utáni stroke, ischaemiás stroke és szívinfarktus élethosszig tartó kockázata az idő múlásával szerény mértékben ugyan, de csökkent, ellenben a szívelégtelenség élethosszig tartó kockázata gyakorlatilag nem javult.
"A pitvarfibrillációt követő szívelégtelenség jelentős élethosszig tartó kockázata miatt fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre és a korai felismerésre" - mondta Dr. Nicklas Vinter, (Department of Clinical Medicine, Aalborg University, Denmark), hozzátéve, hogy mivel a stroke magas élettartam-kockázata továbbra is kritikus szövődmény, fontos, hogy időben megkezdjük és folyamatosan alkalmazzuk az orális antikoagulációs kezelést.
A vizsgálati kohorsz 3,5 millió olyan 45 évesnél idősebb személyből (51,7% nő) állt, akiknek a kiinduláskor nem volt AF-jük. Őket az AF incidenciáig, az országból történő elköltözésig, a vizsgálati idő végéig vagy elhalálozásukig követték, attól függően, hogy melyik következett be előbb. Azt a 362.721 beteget (53,6% férfi), akiknél AF következett be, de annak nem volt prevalens szövődménye, két időszakon keresztül (2000-2010 és 2011-2020) tovább követték a szívelégtelenség, a stroke vagy a szívinfarktus bekövetkeztének elemzésére.
Az AF kockázata a 2000-2010 közötti 24,2%-ról 30,9%-ra nőtt a 2011-2022 közötti időszakban, ami 6,7%-os különbséget jelent (95%-os konfidenciaintervallum [CI], 6,5%-6,8%). Az AF kockázata az idő múlásával minden alcsoportban nőtt, nagyobb mértékben a férfiak és a szívelégtelenségben, szívinfarktusban, stroke-ban, cukorbetegségben és krónikus vesebetegségben szenvedők körében.
A szívelégtelenség élethosszig tartó kockázata 2000-2010 között 42,9%, 2011-2022 között pedig 42,1% volt, ami -0,8%-os különbséget jelent (95%-os CI, -3,8% és 2,2% között). Az AF utáni stroke és a szívinfarktus élettartam-kockázata a két időszak között enyhén csökkent, a stroke esetében 22,4%-ról 19,9%-ra (különbség -2,5%, 95%-os CI, -4,2% és -0,7% között), a szívinfarktus esetében pedig 13,7%-ról 9,8%-ra (-3,9%, 95%-os CI, -5,3% és -2,4% között). A férfiak és a nők között nem mutatkozott eltérő csökkenés.
"A pitvarfibrilláció hosszú távú downstream következményeinek újszerű számszerűsítése rávilágít a stroke kockázatát tovább csökkentő kezelések, valamint a pitvarfibrillációs betegek körében a szívelégtelenség megelőzésére irányuló stratégiák kritikus szükségességére" - írták a dán kutatók.
Ha a pitvarfibrillációra úgy tekintünk, mint ami növeli a szívre ható alapterhelést, akkor könnyen beláthatjuk, hogy ha a betegnek magas a vérnyomása, illetve tünetmentes koszorúér-betegsége vagy szívelégtelensége van, nagyobb valószínűséggel fordulhatnak nála elő pitvarfibrillációs epizódok.
A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a két 10 éves időszakra (2000-2010 és 2011-2020) történő csoportosítás az időbeli felbontás elvesztésének árán történt. A szerzők nem számoltak be a vizsgált populáció etnikai összetételéről, ami befolyásolja az AF élethosszig tartó kockázatát, és nem végeztek alcsoportelemzést a társadalmi-gazdasági státusz szerint, ami befolyásolja az előfordulást és a kimeneteleket.
A szerkesztők megjegyezték, hogy míg a vizsgálat időszakában a stroke megelőzésére irányuló beavatkozások domináltak az AF-kutatásban és az irányelvekben, nincs bizonyíték arra, hogy ezek a beavatkozások megelőzhetik a szívelégtelenséget. "Szükséges mind a randomizált klinikai vizsgálatok, mind az irányelvek összehangolása annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a pitvarfibrillációban szenvedő valós populáció szükségleteit, mivel a betegek prognózisának további javításához valószínűleg a stroke megelőzésén túl a pitvarfibrilláció kezelésének szélesebb perspektívájára van szükség" - írták.
A munkát a Novo Nordisk Alapítvány által finanszírozott Dán Kardiovaszkuláris Akadémia és a Dán Szív Alapítvány támogatta.
Forrás:
Vinter N, Cordsen P, Johnsen SP et al: Temporal trends in lifetime risks of atrial fibrillation and its complications between 2000 and 2022: Danish, nationwide, population based cohort study BMJ 2024; 385:e077209
