A TRANSCEND vizsgálatban 47%-os válaszarányt és 18%-os remissziót sikerült elérni a liso-cel CAR-T terápiával.

Olyan sok új információ látott napvilágot e tárgyban, hogy az összefoglaló közel sem lehet teljes. A tisztán immunológiai terápiák (bispecifikus antites­tek, CAR T-sejtek) és a kismolekulák (pl. venetoclax, ibrutinib, lenalidomid, pomalidomid, pomatinib) betörtek a mindennapi gyakorlatba, sokszor a korábbi kemoterápiákénál is jobb eredményt érünk el velük, néha más kezelésre nem reagáló esetekben is. Ezeket a nagy hatású kezeléseket igyekszünk minél korábban, akár első vonalban alkalmazni, hogy a még nem kimerült immunrendszert hatásosabban modulálhassuk. Ehhez el­engedhetetlen a betegségek pontosabb feltérképezése, melyet a ma már rutinszerű részletes genetikai elemzés is segít.

Egy új elemzés szerint a súlyos fertőzések aránya valós körülmények között végzett magasabb krónikus limfoid leukémiában (CLL) vagy B‑sejtes limfómában szenvedő betegeknél, mint amit a klinikai vizsgálatok mutatnak.

A krónikus lymphocytás leukaemia a leggyakoribb felnőttkori leukaemia, mely változatos kórlefolyást mutat és számos szövődményhez vezethet. A kezelésében ma már elsősorban célzottan ható gyógyszereket alkalma­zunk. Hazánkban ezek közül jelenleg az ibrutinib és a venetoclax érhető el, melyek rendkívül hatékonyak, általában jól tolerálhatók, és jellegzetes mellékhatásprofillal rendelkeznek.

A myelodysplasiás szindróma (MDS) klinikai lefolyását tekintve igen heterogén betegség, melynek kezeléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő rizikóbecslés. Az IPSS és az IPSS-R rendszerek alapján a betegek alacsony és magas kockázatú csoportokba sorolhatók, mely csoportosítás nagyban befolyásolja a további kezelést.

Szakmai társaságok konszenzusos javaslata szerint az indolens lymphomák kezelése éber a pandemia alatt éber várakozással halasztható.

Gyenge bizonyítékok alapján engedélyezi a rákellenes szerek piacra kerülését az Európai Gyógyszerügynökség, adott hangot aggodalmának szerkesztőségi közleményében a The BMJ.

Az FDA 2019. május 15-én engedélyezte a krónikus limfocitás leukémia és a kislimfocitás leukémia kezelésére szolgáló Venclexta-Gazyva szerkombinációt.

BEVEZETÉS
A 2008-as WHO-klasszifikáció szerint a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) egy olyan alacsony malignitású lymphoma, ahol a perifériás vérben a klonális (CD5-, CD19-, dimCD20-, CD23-pozitív) lymphocyták száma meghaladja az 5000/μl-t. Korai stádiumú CLL esetében, kezelési indikáció hiányában a figyelő várakozás („watch and wait”) az elfogadott álláspont. A kezelést igénylő betegek kimenetele sokat javult az immunkemoterápia és az új, molekulárisan célzott szerek bevezetésével. Az összefoglaló iránymutatást ad a CLL-es betegek ellátását illetően.

A daganatos betegségek leküzdésére egyre több gyógyszer, illetve gyógy­szeres kezelési protokoll áll rendelkezésre. Nem biztos ugyanakkor, hogy minden új kezelési módszer alkalmazható az idős betegeknél is; a bősé­ges kezelési kínálat akár e páciensek „túlkezelésével” is járhat. Előfordul­hat, hogy bizonyos gyógyszerek és kezelési protokollok szerinti eljárások időskorban kevésbé hatásosak, vagy pedig az idős emberek rosszabbul tolerálják őket, mint a fiatalok. A cikk összefoglalja, hogy előrehaladott életkorban mely gyógyszerek alkalmazása nélkülözhető, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem lenne szabad használni.