A terhességi hányinger és hányás a várandósok több mint felénél előfordul, és jelentős hatással lehet a kismamák életvitelére. Bár e tüneteket sokszor „reggeli rosszullétként” emlegetik, bármelyik napszakban előfordulhatnak.

Az elsősorban az élelmiszer-adalékanyagok kiterjedt alkalmazása miatt jelentősen megnőtt foszforbevitel nemcsak a vesebetegeknek káros, hanem az egészséges populációban is növeli a szív-ér rendszeri betegségek és a cu­korbetegség kockázatát. A legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb foszforbevitelt csökkentő eljárás az állati fehérjék, elsősorban a húsok, hentesáruk, tejtermékek fogyasztásának csökkentése. A legnagyobb ered­ményt az élelmiszer-adalékokat tartalmazó ételek – vagyis a feldolgozott, félkész és gyorsételek – mellőzésével, a helyben termő, friss alapanyagokból otthon elkészített ételek előtérbe állításával tudjuk elérni.

Férfiakban a B-vitaminok nagy dózisban történő hosszú távú szedése növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

A krónikus fáradtság szindróma a klinikumban kevéssé ismert kórkép, bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak. Gyakori, hogy a negatív eredményű szomatikus kivizsgálást követően a beteget pszichiátriai beteg­nek, pl. depressziósnak minősítik, és pszichiáterhez utalják. A krónikus fá­radtság szindróma tünetei csakugyan mutathatnak átfedést a depresszióval is, mégis önálló kórképről van szó. Csupán rendkívül körültekintő, negatív eredményű kivizsgálást követően mondható ki ez a diagnózis.

A nők életének második évtizede végén, a harmadik elején a dysmenorrhoea az iskolai és munkahelyi hiányzások leggyakoribb oka. Ebben a korcsoportban a dysmenorrhoea előfordulási aránya akár a 70%-ot is elérheti, ezen belül az érintettek fele is úgy érezheti, hogy nem képes megfelelni mindennapi feladatainak.¹ A dysmenorrhoea valódi összegzett incidenciájának pontosabb megadása nem könnyű feladat, de a szerzők többsége 50 és 90 százalék közé teszi azon nőbetegek arányát, akik reproduktív éveik alatt legalább egy alkalommal funkciócsökkenést tapasztalnak (azaz normális aktivitásuk vagy tevékenységeik zavart szenvednek).

A koppenhágai egyetem vizsgálata szerint D-vitamin hiányos állapotban jelentősen megemelkedik a szívinfarktus és a korai halálozás esélye. A több mint 1000 résztvevővel lefolytatott kutatás eredményeit az Atherosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology című lapban hozták nyilvánosságra.

A  májenzimeinek – az alanin transzamináz (ALT, azaz GPT) és az aszpartát transzamináz (AST, azaz GOT) szintjének – kismértékű emelkedésének fő okai a nem alkoholos zsírmáj, az alkoholos májbetegség, a gyógyszerekkel kapcsolatos májkárosodás, a vírushepatitisz (hepatitisz B és C vírusfertőzés) és a hemokromatózis.

A 19. században az iparvárosok gyermekkorú lakosságát tömegesen érintő angolkórról kiderült, hogy a D-vitamin hiánya felelős a tüneteiért. E felismerés nyomán különböző élelmiszereket D-vitaminnal kezdtek dúsítani, ami megoldást jelentett a hiányállapot okozta jelentős egészségkárosodásra.

A gyengén látó felnőttek esetében nagy a depresszió és az elszigetelődés kockázata. A látásromlás az idősek elesésének független kockázati tényezője. A progresszív látásromlás hallucinációs szindrómával társulhat. A családorvosoknak nagy szerepük van az idősödő népesség látásromlásának felmérésében, felismerésében, kezelésében, késleltetésében.