A felső légúti fertőzések – melyeket „megfázásként” is szokás emlegetni a köznyelvben – heveny formában jelentkező, általában maguktól is meggyógyuló betegségek. Leggyakoribb kórokozóik különböző légúti vírusok. 

A szisztémás lupus erythematosus – röviden: lupus (ejtsd: lupusz) vagy SLE – különböző szerveket érintő; enyhe, középsúlyos vagy súlyos idült gyulladásos megbetegedés. Két fő típusa a bőrre korlátozódó diszkoid lupus és a szisztémás lupus, mely a bőrön és az ízületeken kívül a belső szerveket is megbetegítheti. Betegtájékozta­tónkban az utóbbi típussal foglalkozunk.

A vénás fekélyek nyílt sebek a bőrön, többnyire a lábszáron, leginkább a belboka felett. Alapos sebgondozás, a végtag vérkeringését javító komp­ressziós eszközök viselése nélkül elkerülhetetlen a szövődmények kiala­kulása, a fekélyek kiújulása.

A vashiányos vérszegénység a várandósság gyakori kísérőjelensége: a fej­lett országokban a szülésig csaknem minden negyedik várandósnál jelent­kezik, míg világszinten akár 38%-os arányról is beszélnek, azaz több mint minden harmadik várandóst érinti (miközben a nem terhes nők körében nem éri el a 30%-ot sem).

A hemofíliások vére nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. Már kis sérü­léseket követően – vagy akár észrevehető sérülés nélkül is – vérzések lépnek fel, melyek mértéke és időtartama nem áll arányban a sérülés súlyosságával. Nagyobb sérülések vagy műtétek életveszélyes vérvesztéssel járhatnak, ha az orvosok nem készülnek fel kellőképpen a vérzés elhárítására.

A horkolás nem mindig olyan ártatlan jelenség, mint amilyennek hisszük: szív- és érrendszeri eltérésekkel társulhat, komoly pszichológiai és szociális következményei lehetnek. A kiváltó okok felderítése, a következmények megelőzése sokszor szakorvosi közreműködést igényel.

A neuropátiás fájdalom (más szóval neuralgia) idegi eredetű fájdalmat je­lent, melynek hátterében az idegi ingerületvezetés zavara áll. 

A középkorúak és az idősebbek közül sokan szinte már az élet természetes velejárójának tekintik az enyhe vagy mérsékelt fokú derékfájást. Pedig ennek nem kell szükségképpen így lennie.

Ebben az írásban röviden összefoglaljuk, mely betegségek megelőzésére lehet alkalmas az aszpirin, illetve mi a különbség az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) megelőzés között. Arra is kitérünk, milyen veszé­lyeknek teszi ki magát az, aki orvosi utasítás nélkül kezdi szedni az aszpirint.

A laboratóriumi leleteket nézve orvosa azt mondta Önnek, hogy a normá­lisnál magasabb a vérében a vérzsírok szintje, azaz – orvosi szakkifejezéssel – hiperlipidémiája van. De mit jelent ez? Milyen érték felett kórosan ma­gas a vérzsírszint? Honnan lehet észrevenni, hogy baj van? Mit lehet tenni a megszüntetésére, vagy még inkább a megelőzésére?