Koronavírus után, teljes gyógyulás előtt

MIKOR KELL COVID-19-RE GONDOLNOM?

A betegség leggyakoribb tünetei a kínzó, többnyire száraz köhögés; a hőemelkedés vagy láz; a légszomj, nehézlégzés, súlyos esetben légzési elégtelenség; az általános gyengeségérzés, fáradékonyság, kimerült­ség; az izomfájdalom; valamint az ízérzés és/vagy a szaglás elvesztése. Fontos tud­ni, hogy a fertőzés teljesen tünetmentes is lehet, illetve sokszor enyhe tünetekkel jár, miközben a fertőzött személy képes másoknak is átadni a fertőzést.

TÜNETMENTESSÉ VÁLOK-E, HA A VÍRUSTESZT MÁR NEGATÍV?

A betegség tünetei az esetek egy részé­ben rövid időn belül teljesen megszűnnek, azonban egyáltalán nem ritkaság, hogy egyik-másik tünet még heteken vagy akár hónapokon keresztül fennáll. Ez utóbbira akkor van nagyobb esély, ha az akut fer­tőzés kapcsán súlyosabb állapot alakult ki, esetleg kórházi kezelésre is szükség volt.

A következő tünetek elhúzódására kell a leginkább számítani: fáradékony­ság, kimerültség; nehézlégzés, légszomj; izomgyengeség; köhögés; memóriazavar, pszichés problémák.

HAMAR KIFÁRADOK. HOGYAN VÉGEZZEM EL A TEENDŐIMET?

A fertőzésből való lábadozás során az egyik leginkább frusztráló tünet a kimerültség, ami megnehezítheti a megszokott mindennapi teendők ellátását, olykor annyira, hogy a tisz­tálkodás is nehézségekbe ütközik. Nem ritka az energiaszint napközbeni ingadozása sem: vannak időszakok, amikor rendben lévőnek tűnik minden, aztán pár órával később letag­lózó fáradtságérzés, kimerültség jelentkezik.

• Igyekezzen beosztani az erejét, hogy mindenképpen maradjon energiája a leg­fontosabb teendők ellátására. Ha több­szintes az otthona, akkor pl. költöztesse a fekhelyét arra a szintre, ahol a lépcső használata nélkül is minden szükségletét ki tudja elégíteni.

• Végezze el azokat a tevékenységeket, melyekre önállóan is képes, minden más feladathoz kérje családtagjai, barátai vagy gondozója segítségét.

• Tervezze meg azoknak a feladatok­nak a sorrendjét, melyeket mindenképpen el kell aznap végeznie, hogy ezeket a lehe­tő legkisebb energiabefektetés árán vég­hez tudja vinni.

• Ha ismétlődő mintázatot vesz észre energiaszintje napi ingadozásában, akkor a nagyobb igénybevételt jelentő tevékeny­ségeket időzítse a „jobb” órákra.

• Szükség esetén használjon segédesz­közt (botot, járókeretet stb.).

• A feladatok közé iktasson be pihené­seket, ne akarjon egyszerre sokat elvégezni.

• Tudatosítsa magában, hogy ener­giatartalékai még nem érik el a betegség előtti szintet, ezért ne állítson maga elé tel­jesíthetetlen akadályokat, mert ezzel csak a frusztrációját fokozza.

NEHEZEN KAPOK LEVEGŐT. HOGYAN SEGÍTSEK MAGAMON?

A COVID-19 után akár hosszú ideig is ne­hezebb lehet a légzés. Ez akkor ad okot aggodalomra, ha magától nem javul, vagy súlyosbodik. A következő testhelyzetek segíthetnek a légzés megkönnyítésében:

• üljön lazán;

• álló helyzetben kissé előrehajolva támaszkodjon a könyökére (pl. az ablakpárkányon);

• álló helyzetben támassza meg a hátát és kissé dőljön előre;

• ülő helyzetben hajoljon kissé előre, esetleg párnával támassza meg a fejét az asztalon;

• éjszakára párnákkal emelje meg a fe­jét, és hason fekvő vagy hanyatt fekvő po­zíció helyett az oldalára feküdve aludjon.

Gyakori és rendszeres szellőztetéssel mindig gondoskodjék arról, hogy friss, oxigéndús levegő jusson az otthonába. Megfelelő légzéstechnikával, légzőtornával is hozzájárulhat a szervezete megfelelő oxi­génellátottságához. Ennek elsajátításához kérje szakember segítségét!

HOGYAN NYERJEM VISSZA ERŐNLÉTEMET?

A betegség ideje alatt jelentősen csök­kenhet az izomerő, különösen akkor, ha a beteg kénytelen volt rövidebb-hosszabb időt kórházban tölteni. Az izomgyengeség leginkább a lábakban mutatkozhat meg. Ennek számos oka van, de a legnyomósabb oka az inaktivitás.

A gyógyulás szempontjából fontos mi­előbb visszatérni a rendszeres testmozgás­hoz, ennek idejét és ütemét azonban ter­mészetesen nagyban befolyásolják egyéb „poszt-covid” tünetek, elsősorban a kime­rültségérzés és a légzési nehézségek. Né­hány tanács a fizikai aktivitás fokozásához:

• Szigorúan tartsa magát a fokozatos­ság elvéhez, lassan, lépésenként haladjon a mozgás intenzitásának fokozásakor, min­dig csak egy kicsit többet vállalva, mint az előző napon.

• A testedzési program megtervezésé­hez kérje szakember tanácsát.

• Ne ijedjen meg, ha fizikai terhelés ha­tására légszomja kissé fokozódik, ez normá­lis jelenség is lehet. Ha a légszomj kellemet­len mértéket ölt, azonnal álljon le pihenni, és tartsa észben a fokozatosság elvét.

Megfelelően megtervezett, kíméle­tes és fokozatos edzésprogram mellett hamarosan tapasztalni fogja, hogy fizikai erőnléte lassacskán visszatér, és minden nappal közelebb kerül ahhoz, hogy elérje a betegség előtti szintet.

CSAK EZ A KÍNZÓ KÖHÖGÉS NE LENNE! MIT TEHETEK ELLENE?

A kínzó köhögés az egyik leggyakoribb tü­net, amiről a COVID-19-en átesett betegek beszámolnak. Ez többnyire száraz köhögés, de az esetek egy részében hurutos is lehet. A száraz köhögés enyhítésére:

• gondoskodjon szervezete megfele­lő folyadékellátottságáról: igyon elegen­dő folyadékot, lehetőleg apránként, kis kortyokban;

• inhaláljon, ezzel is akadályozva a lég­utak nyálkahártyájának kiszáradását;

• jó hatásúak lehetnek a házi praktikák, pl. kellemesen meleg mézes limonádé vagy tea fogyasztása.

A hurutos köhögés enyhítésére:

• ilyen esetekben is jó hatású a folya­dékbevitel és az inhalálás;

• a testhelyzet megfelelő megválasztá­sával és légzőtornával is segítheti a váladék kiürülését, ennek megtanulásához kérje szakember tanácsát.

Ne dohányozzon! A dohányzás azon túl, hogy súlyosbíthatja a légúti panaszokat és tovább ronthatja a szervezet oxigénellá­tottságát, károsan befolyásolja az immun­rendszer működését is. Ezért igyekezzen végleg letenni a cigarettát! Lehetséges, hogy ezt korábban már többször fontol­gatta, de most a betegség utáni lábadozás további ösztönzést adhat ehhez.

MEMÓRIÁM, HANGULATOM NEM A RÉGI. MIT TEGYEK?

A COVID-19 betegség hosszabb távú követ­kezménye lehet a figyelem-összpontosítás és a memória zavara. A felgyógyult bete­gek néha azt veszik észre, hogy nem köti le az érdeklődésüket a korábban kedvelt tévéműsor, vagy nem tudják felidézni, ki­vel találkoztak előző nap. Ezek a problémák általában átmeneti jellegűek, és csak akkor igényelnek komolyabb kivizsgálást, ha nem javulnak, sőt súlyosbodnak.

Nem számítanak ritkaságnak a pszichés problémák sem. A légzés nehezítettsége önmagában is szorongást kelthet, ráadá­sul a beteg érthető módon tart a tünetek súlyosbodásától, tartós szövődmények jelentkezésétől, illetve félti családtagjait a megfertőződéstől. A fertőzésen átesett betegek gyakran számolnak be alvásza­varokról, de még rémálmok vagy pánik­rohamok jelentkezéséről is. Hogyan lehet könnyíteni ezeken?

• Kerülje azokat a híreket vagy posz­tokat a (közösségi) médiában, melyekről tudja, hogy felizgatják.

• Beszéljen érzéseiről családtagjaival és barátaival.

• Keressen olyan szabadidős tevékeny­ségeket, melyekben örömet talál, amelyek kikapcsolják, feltöltik.

• Ne izgassa fel magát túlságosan, ha nehezen tud végrehajtani olyan tevékeny­ségeket, melyeket a betegsége előtt kön­nyedén elvégzett. Ilyenkor emlékeztesse magát, hogy a felépülés nem megy egyik napról a másikra.

• Ügyeljen az egészséges, kiegyen­súlyozott étkezésre, mely a szükséges tápanyagokat elegendő mennyiségben tartalmazza.

• Sajátítsa el és alkalmazza a relaxációs technikákat.

• Amennyiben a tünetek tartósan fenn­állnak vagy súlyosbodnak, illetve zavarják mindennapi tevékenységeinek ellátásában és szociális kapcsolatai fenntartásában, kér­je szakember segítségét.

Végül pedig gondoljon arra, hogy a fer­tőzést már legyőzte. Legyen türelmes és megértő önmagával, ám ha bármilyen ag­gasztó új tünete támad, vagy korábban is meglévő tüneteinek súlyosbodását észleli, mindenképpen kérje ki orvosa tanácsát.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.