A sok fruktóz károsítja a memóriát

A Journal of Psychology című lapban megjelent tanulmány kapcsán a David Geffen School of Medicine at UCLA idegsebész professzora, Fernando Gomez-Pinilla ezt mondja: „Megfigyeléseink azt jelzik, hogy gondolkodásunk attól függ, mit eszünk. Ha valaki hosszú időn át sok fruktózt tartalmazó ételeket fogyaszt, akkor agya kevésbé lesz képes befogadni és később felidézni az új információkat. Az ételek ómega-3-zsírsavakkal történő kiegészítése azonban minimálisra csökkentheti a fruktóz okozta káros hatásokat.”

Korábbi kutatások már megmutatták, hogy a fruktóz miként károsíthatja az egészséget azáltal, hogy szerepet játszik a cukorbetegség, elhízás és zsírmáj kialakulásában, ám a mostani vizsgálat az első, mely feltárta az édesítőszer agyra kifejtett káros hatását.

A UCLA kutatói egy igen nagy fruktóztartalmú kukoricasziruppal végezték kísérleteiket, mely egy igen olcsó, a cukornál mégis hatszor édesebb édesítőszer. Az Egyesült Államokban a kukoricaszirupot széles körben használják többek között az üdítőitalok, gyümölcslevek és bébiételek ízesítésére. Egy átlagos amerikai évente21 kilogrammcukrot és16 kilogrammnagy fruktóztartalmú kukoricaszirupot fogyaszt, noha az 1800-as éveg végén ez az évi egy kilogrammot sem érte el (az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának adata).

„Nem beszélünk a gyümölcsökben természetes formában előforduló fruktózról, met azok fontos antioxidánsokat is tartalmaznak – folytatja Gomez-Pinilla. – De komoly aggodalmat kelt bennünk a nagy fruktóztartalmú kukoricaszirup, melyet édesítésre és tartósításra használnak a fogyasztásra kész élelmiszerek előállítása során.”

Gomez-Pinilla és munkatársa, Rahul Agrawal a patkányok két csoportját vizsgálata. Mindkét csoport tagjai fruktózoldattal ízesített ivóvizet fogyasztottak hat héten keresztül. Az első csoport állatai más szert nem kaptak, míg a második csoportban a kutatók a fruktózon kívül ómega-3-zsírsavakat is adagoltak. A DHA formájában bevitt ómega-3-szírsavakról köztudott, hogy képesek kivédeni a szinapszisokat fenyegető károsodásokat.

„A DHA alapvetően fontos a szinapszisok normális működése szempontjából, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy az ingerület áttevődjön az egyik agysejtről a másikra. E folyamat teremti meg a tanulás és az emlékezet alapját. Az emberi szervezet nem képes elegendő mennyiségben DHA-t előállítani, ezért azt az étrenddel kívülről kell bevinni” – magyarázza Gomez-Pinilla.

A kísérleti állatokat szokványos takarmányon tartották, és a kísérlet megkezdése előtt öt napon át naponta kétszer trenírozták őket egy erre alkalmas akadálypályán. A UCLA kutatói eztán azt vizsgálták, hogy a patkányok miként teljesítenek a pályán, melyen több nyílás is volt, de ezek közül csak az egyik vezetett ki a pályáról. A kutatók vizuális jeleket helyeztek el a pályán, hogy az állatok könnyebben megtanulják és megjegyezzék a helyes utat.

Hat héttel később letesztelték, hogy a kísérleti patkányok mennyire pontosan emlékeznek az útvonalra és milyen gyorsan képesek kijutni a pályáról. A látottak a kutatókat is meglepték: „A második csoport tagjai sokkal gyorsabban végighaladtak a pályán, mint azok a társaik, akik nem kaptak ómega-3-zsírsavakat. A DHA-hiányos állatok lassabban teljesítettek, és agyi szinaptikus aktivitásuk is csökkent. Zavar támadt az agysejtek közötti jelátvitelben, így az állatok kevésbé voltak képesek világosan gondolkodni és felidézni a hat héttel korábban elsajátított utat” – foglalta össze a tapasztalatokat a kutatás vezetője.

Emellett a DHA-hiányos állatoknál inzulinrezisztenciára utaló jelek is mutatkoztak. Az állatok agyának alaposabb tanulmányozása arra derített fényt, hogy nagyban csökkent az inzulin ama képessége, mellyel az agysejtek működését befolyásolja.

A kutatók feltételezése szerint a fruktóz a kulcstényező, mely a DHA-hiányos patkányok agyi funkciózavara mögött meghúzódik. A túl nagy mennyiségű fruktóz meggátolja az inzulin hatását, melynek révén szabályozza, hogy a sejtek miként használják fel és raktározzák a gondolkodási és érzelmi folyamatok normális lefolyásához szükséges cukrokat. „Az inzulin a vércukorszint szabályozásának lényeges tényezője, de más szerepe is lehet az agyban, ahol az inzulin megzavarhatja a normális emlékezőképességet és tanulást. Vizsgálatunk azt jelezte, hogy a fruktózban gazdag étrend nemcsak az agyat, hanem az egész szervezetet károsítja.”

A chilei származású Gomez-Pinilla azt javasolja, hogy a fruktózbevitelt tartsuk minimális szinten, és az édesített desszertek helyett fogyasszunk inkább bogyós gyümölcsöket és görög joghurtot. Emellett étrendünk tartalmazzon nagy mennyiségben ómega-3-zsírsavalat (pl. lazac, diófélék) vagy fogyasszunk napi1 grammDHA-t étrendkiegészítő formájában.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a rendszeres DHA-bevitel megvédi az agyat a fruktóz ártalmas hatásaival szemben. Úgy működik ez az egész, mint egy bankbetét, melyet folyamatosan gyarapítunk agyunk védelmében, és melyet bármikor felhasználhatunk, amikor valamilyen okból, például egy betegség kapcsán fokozott igény mutatkozik” – zárja eredményeik ismertetését Gomez-Pinilla.