A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

 Az Orvostovábbképző Szemle mostani számában a gyakorlat szempontjából fontos betegségek kiemelkedően nagy számban szerepelnek.Mindjárt a „Hazai aktualitás” rovatunkban Vadász Imre tanár úr ismerteti a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel kapcsolatos legújabb ismereteket, hangsúlyozva ennek a betegségnek a szervezet egészére – a testi-lelki egyensúlyra – kifejtett káros hatását. Szimpóziumunk címe: „Vaszkuláris medicina”. Ennek az óriási témának egy fontos szeletét választottuk ki a hónap témájának: a trombotikus betegségek és az alvadásgátló kezelés gyakorlati kérdéseiről olvashatnak kitűnő cikkeket és kommentárokat. Boda Zoltán professzor úr bevezetője tájékoztat a „vaszkuláris hematológia” fogalmának tartalmáról. Ezt a pitvarfibrillációban szükséges (vagy nem szükséges) antikoaguláns terápia indikációiról szóló cikk követi, melyet Temesvári András főorvos úr kommentált. Egyre nagyobb jelentősége van a koszorúér-stent beültetése utáni kezelésnek – a részletes, gazdagon illusztrált cikket Édes István professzor volt szíves kommentálni. Végül kiemelkedően fontos kérdés, hogy antitrombotikus kezelés mellett mikor és hogyan végezhetünk diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat: az e kérdést taglaló gondolatgazdag cikkünket Merkely Béla tanár úr kommentálta.
 Sokan talán azt gondolják, hogy aspirációs pneumonia csak kórházi körülmények között szokott kialakulni; az Ott és Lode kollégák tollából származó cikkünkből azonban világossá válhat, hogy az otthon szerzett aspirációs tüdőgyulladások száma legalábbis eléri a műtét utáni szövődményként kialakult esetekét. Szalka András tanár úr értő kommentárja egészíti ki ezt a fontos cikkünket.
Egymáshoz kapcsolódó témákat tárgyal két cikkünk: a lakosság körében igen gyakran előforduló hyperthyreosis – amely a pitvarfibrilláció gyakori oka – és a ritmuszavarok gyógyszeres kezelése valóban összefüggő kérdések. A pajzsmirigybetegségek gondozása (mivel általában több évig, esetleg az élet végéig tartó betegségekről van szó) elsősorban háziorvosi feladat, természetesen megfelelő laboratóriumi háttérrel. Cikkünk és Szabolcs István professzor úr gondolatébresztő kommentárja eligazítja Önöket ezekben a kérdésekben. Az arrhythmiák kezelésének tárgyában részletes cikk és a Rostás László főorvos úr tollából származó, számos irodalmi idézetet tartalmazó kommentár teszi lehetővé ismereteik bővítését. Ehhez a témához kapcsolódik Vályi Péter főorvos úr e havi írása is.
 Következő cikkeink két olyan krónikus betegséggel foglalkoznak, amelyek laikusban és orvosban sokszor riadalmat keltenek, holott kezelésük és prognózisuk az utóbbi időben sokat javult. A glomerulonephritisekről könyvfejezetnyi ismeretet kaphatnak itt közölt cikkünkből és Domán József tanár úr bőséges kommentárjából. Talán még távolabb áll a napi gyakorlattól a hepatitis C fertőzés modern kezelése, éppen ezért ajánlom figyelmükbe a számostáblázatot és algoritmust tartalmazó kitűnő cikket és Lengyel Gabriella adjunktus asszony részletes kommentárját. Mindezek mellett a mai napig egyik legmalignusabb daganatos betegség, a melanoma felismeréséről és kezeléséről olvashatják rendkívül gazdagon illusztrált cikkünket és Somlai Beáta docens asszony önálló közleménynek is beillő kommentárját.
 Mint bevezetőm elején említettem, lapunk mostani száma különösen gazdag gyakorlati kérdések ismertetésében, ezért méltóképpen zárja le a cikkek sorát Karádi István professzor úr tömör, a kérdés lényegét kitűnően megfogalmazó közleménye a kardiometabolikus kockázatról, mely véleményem szerint a fejlett és fejlődő világ egyik legnagyobb jelenlegi és jövőbeli kihívása.