Asztma, mint foglalkozási ártalom

A munkahelyi károsodásból származó asztma (work-related asthma) speciális fajtája az allergiás asztma, mely a munkahelyek specifikus anyagai elleni szenzitizáció következménye, és csak bizonyos latencia idő (hetek, hónapok, évek) elteltével válik nyilvánvalóvá. Kis molekulasúlyú (difenilmetán, gyanta, festékek, fémek, akrilátok, gyógyszerek, stb.) vagy nagy molekulasúlyú anyagok (liszt, gabona őrlemény, rovarok, állati mérgek, tengeri organizmusok, enzimek, gumi, latex, poliuretán, stb.) váltják ki. Még más irritáló anyagok (a teljesség igénye nélkül): ecetsav, ammónia, klór gáz, padlólakk, kénhidrogén, sósav, foszgén, szilikon, kénsav, könnygáz, hegesztőgáz, cink-klorid, stb. közvetlenül károsítják a légutak működését.

A súlyos egészségi következményekkel járó foglalkozási asztma megelőzhető foglalkozási betegség. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) az Egyesült Államok 38 államából és a fővárost magába foglaló District of Columbia körzetből származó 2006 és 2009 közötti adatok alapján kijelenti, hogy a jelenleg fennálló asztmás betegségek 9,0%-a köthető a munkahelyhez, az új számítási módszerek szerint ez az arány ma már eléri a 15,7%-ot, az egyes államokban 9,0%-tól 23,1%-ig terjedő gyakorisággal. A betegség természetéből adódóan lényeges eltérések voltak életkorok szerint, a leggyakrabban érintettek (20,7%) a 45 és 64 éves kor közötti személyek voltak. A számítást a Behavioral Risk Factor Surveillance System (BRFSS) szerint végezték, vagyis a véletlenszerűen kiválasztott 18 éven felüli lakosok egészségügyi kockázati faktorai, betegségmegelőzési szokásai, és kimutatott betegségei felől telefonon érdeklődtek. A megkérdezettek 47,2%-a (38,5% - 60,6%) válaszolt. Az alapvető kérdéseken kívül 27 opcionális, és helyi érdeklődésre számot tartó kérdést tettek fel. Az egyik opcionális kérdés az Adult Asthma Call-back Survey (ACBS) következő kérdése volt: „közölte orvosával vagy más egészségügyi dolgozóval, hogy asztmás?” Igenlő válasz esetén asztmásnak fogadták el a válaszolót. Az ACBS kérdésre a megkérdezettek 44,9%-a (27,7%-56,8%) válaszolt.

Végül csak 22 államot értékeltek. A BRFSS-ban (a kb. 137 millió személyt reprezentáló) 205 755 felnőtt, az ACBS-ben (kb. 18 millió személyt reprezentáló) 9 893 személy vett részt. Magasabb volt az asztma prevalenciája 45-64 éves életkorúaknál, a nőknél, és az afro-amerikaiak körében. 2012-ben ebben a 22 államban a felnőtt lakosság 9,0%-a szenved jelenleg is asztmás betegségben.

Ha a jelenlegi asztmások, és azok körét vesszük számításba, akik életük során rendelkeztek munkahellyel, akkor a foglalkozási asztma aránya 15,7%-ban, ami azt jelenti, hogy ebben a 22 államban kb. 1,9 millió újonnan induló, és a foglalkozás körében exacerbálódó asztma volt esetlegesen megelőzhető. Kétségtelen, hogy a feldolgozások módszertana lényegesen változott és nehézkes. Ráadásul a beszámoló sok helyen „sántít”: például a beteg saját maga számol be állapotáról, nincsenek dokumentált orvosi bizonyítékok. A klinikusok megállapításai alapján 7%-os foglalkozás körben elszenvedett asztma. Ráadásul nincs adat a soha nem foglalkoztatott egyénekről, ezért nem tudjuk az asztma valódi prevalenciáját. Az adatok mindössze 22 államra vonatkoznak, ebből nem szabad nemzeti következtetéseket levonni (az USA 50 államból áll). Mivel a kérdésekre csak 50%-nál kevesebben válaszoltak, 100%-os válaszadásnál az egész adathalmaz borulhat.       

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

Morbidity & Mortality Weekly Report