Az ifjúkori „piasokk” idővel károsítja az ereket

A „binge drinking” angol kifejezés világszerte használatos. Azt a mind szélesebb körben elterjedt szeszfogyasztási szokást jelenti, amikor az italozók 1-2 óra alatt annyi alkoholt fogyasztanak, hogy rövid idő alatt hullarészegek lesznek tőle: a sok szesz valósággal kiüti, sokkolja őket, ezért akár „piasokknak” is nevezhetjük ezt az állapotot.

Az ilyenkor bedöntött alkoholvolumen a nemzetközi meghatározás szerint valóban sok. Két óra alatt a férfiak legalább öt ital, a gyengébb nem képviselői pedig négy vagy több ital elfogyasztásával felelhetnek meg a piasokk követelményeinek. Az alkohológia által elfogadott értékek szerint sörből 355 ml, borból 140 ml, pálinkából 43 ml felel meg egységnyi szeszes italnak. Ha felnőtt ember 2 óra alatt öt ilyen szesztérfogatot lenyel, az amerikai mérések szerint véralkoholszintje legalább 0,08 g/dl lesz.

A „binge drinking” veszélyes szokása mindenütt terjed, és mind fiatalabb korban isznak így, az egyetemi közösségekben, sőt már korábban is. A gyors lerészegedés pedig nemcsak az agy állapotát rontja, hanem meghökkentő módon olyan szervrendszereket károsít, ahol eddig ellenkező hatást feltételeztünk. A legújabb vizsgálati adatok szerint a piasokk rossz irányban befolyásolja az egészséges fiatalok érrendszerének működését, noha az alkoholnak eddig mindig értágító hatást tulajdonítottunk.

Shane A. Phillips és munkatársai tanulmányát a Journal of the American College of Cardiology elektronikus kiadása közölte. Egyetemi kollégiumban élő fiatalokat vizsgáltak, mert a statisztikák szerint a 18–25 esztendős egyetemisták között leggyakoribb ez az italozási forma. Az adatok azt bizonyították, hogy az egyetemi hallgatóknak több mint a fele ebbe a csoportba tartozik.

A kutatók nemdohányzó, kollégiumban lakó fiatalokat kértek fel vizsgálati részvételre. Az egyik csoport a „binge drinking” híve volt, a másik csoportba viszont olyanokat soroltak, akik alkoholfogyasztás szempontjából absztinensnek számítottak – az előző évben összesen nem ittak többet öt italnál.

A „piasokk” csoport tagjai legalább 4 esztendeje havonta legalább hatszor megitták a meghatározott térfogatot: a fiúk öt italt, a lányok négy italt 2 órán belül. Részletesen leírták a résztvevők kórtörténetét, étrendjét, a család alkoholfogyasztását. A munkacsoport azért választotta ezt a témát, mert bár arra korábbi tanulmányokban volt már sok adat, hogy az ilyen ivászatot folytató, 40–60 éves alkoholbetegek körében gyakoribb volt az agyi katasztrófa, az infarktus és a hirtelen szívhalál, de fiatalokra vonatkozó vizsgálatokat nem találtak.

Az eredmények azt mutatták, hogy az artériás érrendszer két legfontosabb szövete, az endotélium és a simaizom sejtrendszer olyan formában és mértékben károsodott ezeknek a fiataloknak az ereiben, mint amilyen károsodást az idős, súlyos alkoholbetegek ereiben észleltek. Föltételezték, hogy ezek az eltérések az ateroszklerózis előfutárai lehetnek.

Az alkari artérián mért áramlásfüggő értágulat az absztinensekhez képest 8,4%-kal csökkent (p =0,022), a nitroglicerin adására létrejövő vazodilatáció 19,6%-kal bizonyult kisebbnek (p =0,009). A munkacsoport szerint az értágulat romlása olyan mértékű, mint akkor, ha valaki 8 évnél hosszabb ideig napi hat italnál több alkoholt fogyaszt. A vérnyomás, a vérzsírok szintje vagy a C-reaktív protein értéke értékelhetően nem változott.

A fontos tanulmányhoz írt szerkesztőségi közlemény szerzője, Robert A. Vogel szerint további vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, miképpen alakul a fiatalok érrendszerének viselkedése közvetlenül alkoholfogyasztás után, illetve azt követően, akár hosszabb szünet után. „Nem világos, hogy a közismerten értágító hatású alkohol miképpen okoz lényegesen később vazokonstrikciót” – írja Vogel professzor.