Az övsömör időskori megelőzése új védőoltással
A jelenlegi rendelkezésre álló védőoltás 50 évesnél idősebbekben már csak 50 %-os valószínűséggel képes megelőzni az övsömör kialakulását, a GSK által kifejlesztett, klinikai vizsgálati fázisban lévő új herpes zoster elleni vakcina azonban idősebbekben is hatásos.
Az övsömört (herpes zoster) a gerincvelő hátsó szarvában vagy az agyidegi ganglionokban évtizedek óta megbúvó, látens varicella-zoster vírusok (VZV) reaktiválódása váltja ki: a bőrön- tipikusan az egyik oldalon- a dermatomáknak megfelelően hólyagocskákból álló kiütések jelennek meg, rendszerint erős fájdalom kíséretében. Igen magas a kockázat: a VZV-vel fertőzött felnőttek kb. 90%-ában várható a herpes zoster megjelenése. Bár a betegség minden korosztályban előfordul, de inkább az 50 év fölöttieket veszélyezteti, akikben az immunológiai védekezés már az öregedés miatt is lecsökkent, vagy egyéb betegségek, gyógyszeres kezelések miatt gyengült a celluláris immunitás. A herpes zoster kockázata gyorsabban emelkedik, mint az átlagéletkor növekedéséből azt várnánk. Az életkor növekedésével ráadásul egyre szaporodik és egyre súlyosabb formában jelentkezik a herpes lezajlása utáni (posztherpetikus) neuralgiás fájdalom.
Megelőzésére védőoltásként az 50 év fölöttieknél az Oka VZV törzs gyengített, élő vírusokból előállított vakcináját (Zostavax, Merck) használják, amely 51,3%-ban megelőzi az övsömör kialakulását, és 66,5%-ban hatásos a 60 év feletti betegeknél a posztherpetikus neuralgia ellen. A vakcina hatásossága az életkor növekedésével egyre csökke, míg 50-59 éves korban összességében még 69,8%-ban hatásos, 70 éves kor fölött már csak 37,6%-ban, ráadásul immunszupprimált egyénekben a gyengített vakcinák betegséget is okozhatnak. Utóbbi esetekben az élő, gyengített vakcinák alternatívájaként a rekombináns alegységekből készült vakcinákat javasolt használni, mert ezek alkalmazásával a vakcinákban lévő vírus - betegséget okozó - replikációja megelőzhető.
A 2015. április 28.-án a New England Journal of Medicine-ben online megjelent közleményükben az első szerző, Dr. Himal Lal (GSK, Pennsylvania) és munkatársai megállapították, hogy a fázis I és fázis II vizsgálatokban az új, kísérleti stádiumban lévő HZ/su-nak nevezett vakcinával legkevesebb 3 évig tartó erős immunválaszt lehet kiváltani még immunszupprimált egyénekben is, elviselhető mellékhatások árán. A vakcina VZV glikoprotein E-t és AS01B adjuváns rendszert tartalmaz. Az ezek alapján végzett, Zoster Efficacy Study in Adults 50 Years of Age or Older nevű fázis III vizsgálatban kerestek választ arra, hogy két adag HZ/su vakcina képes-e biztonságosan csökkenteni az 50 éves, vagy annál idősebb betegeknél a herpes zoster kockázatát. A két hónap különbséggel beadott két adag vakcina hatásosságát három korcsoportban, az 50-59 évesek, a 60-69 évesek és a70 évesnél idősebbek csoportjaiban értékelték – és placebóval hasonlították össze. Összesen 15 411 személy adatait lehetett értékelni: 7 698-an HZ/su vakcinát kaptak két alkalommal, 7 713-an pedig placebo injekciót. Az átlagos követési idő 3,2 év volt, mely alatt a vakcinált csoportban mindössze 6 résztvevőnél alakult ki herpes zoster, míg a placebo csoportban 210-nél (az előfordulás 1000 személyenként 0,3 vs 9,1 volt!).
Az új típusú vakcina hatásossága összességében 97,2% volt (95%CI 93,7%-99,0%, p<0,001). Fontos továbbá megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével nem romlott a hatásosság: az 50-59 éves korcsoportban 96,6% volt (95%CI 89,6%-99,3%), a 60-69 éves korcsoportban 97,4% volt (95%CI 90,1%-99,7%), míg a 70 év fölöttieknél is 97,9% maradt (95%CI 87,9%-100,0%). Az előre feltett kérdések között a vakcinált csoportból jóval többen említették az injekció helyén és általánosságban is az oltás utáni első 7 napban keletkezett reakciókat – ami a placebo-csoportban természetesen alig fordult elő. Az előre kérdezett, vagy a vizsgált személyek által adott spontán megjegyzések között a normál tevékenységet megakadályozó grade 3 tünetek a vakcináltak között 17,0%-ban fordultak elő (95%CI 15,9%-18,2%), míg a placebo csoport résztvevői csak 3,2%-ban említettek ilyeneket (95%CI 2,7%-3,8%).
A tanulmány szerzői szerint a legfontosabb megfigyelés, hogy a HZ/su vakcina védő hatása az életkortól függetlenül jelentkezett, tehát az erősebben veszélyeztetett időseknél is ugyanolyan hatás várható, mint a fiatalabbaknál.
A munkához fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Jeffrey I. Cohen (Laboratory of Infectious Diseases, National Institutes of Allergy and Infectious Diseases, National Institutes of Health, Bethesda, Maryland) kiemelte az új vakcina bíztató szerepét az egyre idősödő társadalomban. Mindamellett megemlítette, hogy a szisztémás mellékhatások mintegy 2,2-szer gyakrabban fordultak elő a vakcinált csoportban a placebo csoporthoz képest (66% vs 30%). Grade 3 szisztémás mellékhatás a vakcináltaknál 11,4%-ban, a placebót kapottaknál 2,4%-ban fordult elő. (Egy régebbi, gyengített élő vakcinával való kezelés során a vakcinával és a placeboval oltott csoportban csaknem egyezett a szisztémás mellékhatások aránya: 25% vs 24%). Mivel a HZ/su vakcina egyetlen virális fehérjét tartalmaz és ezért nem képes replikálódni, biztonságosabbnak látszik idős embereken. A vakcinával végzett fázis I és fázis II vizsgálatokban az autológ hematopoietikus sejt-transzplantáción átesett betegeknél legalább 1 éven keresztül észlelték VZV-specifikus CD4+ T-sejtek indukcióját.
Dr. Cohen végül megjegyezte, hogy a gyengített élő vakcina jelentősen csökkenti a vakcináció után akár 8 évvel is a herpes zoster előfordulását. A HZ/su vakcináció utáni megfigyelés viszont még csak 3,2 éves, ezért meg kell határozni majd a hatás teljes időtartamát.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. The New England Journal of Medicine
