hirdetés

A herpes és az Alzheimer-kór

Csak az USA-ban kb. 5 millió Alzheimer-kórós beteg él, és közülük évente legalább fél millióan halnak meg a betegségben. Minden olyan eredmény, amely a betegség megelőzésének vagy lassításának lehetőségével kecsegtet, élénk fogadtatásra talál, így az is, hogy a herpes simplex fertőzés kezelése jótékony hatású lehet.

hirdetés

Svéd kutatók két, egymástól független vizsgálatban igazolták, hogy a herpes simplex fertőzés megduplázza az Alzheimer-kórban való megbetegedés kockázatát. Már az első eset kontrollos vizsgálatban Dr. Hugo Lövheim (Umeå University, Svédország) és kollégái megfigyelték, hogy az Alzheimer-kórban (AD) való megbetegedés és az előzetesen elszenvedett 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV1) fertőzés szignifikáns összefüggést mutat. Egy jelenleg is folyó prospektív kohorsz vizsgálatban pedig kimutatták, hogy a reaktiválódott HSV1 fertőzés kétszeresére emeli az AD kockázatát, bár a fennálló HSV fertőzéssel való összefüggés nem szignifikáns.

A HSV és az AD közötti összefüggés feltételezése nem új – már 1982-ben felmerült, de aztán elfelejtődött. Dr. Lövheim 2009-ben újragondolta a hipotézist, melyben sokan nem hittek. Még nem álltak rendelkezésre jól tervezett és kivitelezett vizsgálatok, és hiányoztak az ebből a célból végzett epidemiológiai vizsgálatok is.

A svéd kutatók az előbb említett első vizsgálatban 360 Alzheimer-kórban szenvedő beteg (az Umeå Egyetem Orvosi Biobankjában őrzött) plazmamintáit összehasonlították 360, életkorban és nemben azonos összetételű, de demenciában nem szenvedő egyének mintáival. A betegektől az AD betegség megjelenése és diagnózisa előtt átlagosan 9,6 évvel vett plazmamintákban ELISA (enzimhez kötött ellenanyag) módszerrel anti-HSV immunglobulin IgG és IgM antitestek mértek. Nem volt szignifikáns különbség az AD betegek és a kontroll résztvevők között az anti-HSV IgG antitestek pozitivitásában (93,9% vs 90,0% (Odds ratio /OR/: 1,636, p=0,069). Az anti-HSV IgM antitestekben sem lehetett jelentős különbséget kimutatni (7,5% vs 5,6%, OR=1,368, p=0,299). Ha viszont a kutatók a plazma-minta vételének ideje és az AD diagnózisának időpontja között eltelt időt vizsgálták, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy szignifikáns összefüggés van az anti-HSV antitestek és az AD diagnózisa között azoknál, akiknél legalább 6,6 év telt el a mintavétel és a diagnózis között (95,6% vs 90,0%, OR: 2,250, p=0,019).

A második vizsgálatban a kutatók a Betula projekt adatait használták, ami egy jelenleg is folyó, longitudinális, prospektív kohorsz vizsgálat az Umeå-ban élők öregedésének, memóriájának, demenciájának felderítésére. A vizsgálatban résztvevők közül 3432 személynek legalább egy szérummintája van, ezek közül 245 (7,1%) betegnél jelent meg az átlagosan 11,3 év követés során Alzheimer-kór. A résztvevők 88,2%-ánál határozták meg az anti-HSV IgG antitesteket. Az anti-HSV IgG antitestekkel rendelkezőknél 7,6%-ban, az ilyen antitestek hiányában csak 3,4%-ban jelent meg az Alzheimer-kór. Az igazított analízis viszont arra utalt, hogy az anti-HSV IgG antitestek nem emelték az AD kockázatát (HR: 0,933, p=0,979). Más volt a helyzet az anti-HSV IgM antitesttel, ami a reaktivált HSV1 fertőzés jelenlétét jelzi. Ez 2,9%-ban volt látható. Az anti-HSV IgM antitestek esetén AD keletkezett az esetek 15%-ában, míg ilyen antitestek hiányában csak 6,9%-ban. Az anti-HSV IgM antitestek jelenléte szignifikánsan összefüggött az AD keletkezésével (HR: 1,959, p=0,12).

A herpes simplex fertőzés antivirális szerekkel, pl. acyclovirrel kezelhető, ami befolyásolhatja az AD progresszióját, sőt a már megbetegedetteknél is segíthet a működés javulásában – de vizsgálati tényekkel kellene kimutatni, hogy a HSV1 fertőzés kezelése lassítja-e az AD kialakulását. „Az AD betegek agyában a neuronok hosszú folyamat során pusztulnak el, eközben lehetőség van egyes tünetek visszafordítására, vagy a progresszió megállítására”.

Dr. Keith Fargo (Alzheimer’s Association) szerint a kérdés nem ilyen egyszerű, ezeket a kis esetszámú megfigyeléseket hiba lenne túlértékelni. A kutatás inkább a kockázatok összefüggésére utal, és nem a fertőzés és az AD közötti oki összefüggésre. Viszont minden kutatás hasznos és előbbre visz, hiszen csak az USA-ban kb. 5 millió AD-s beteg él, és legalább fél millióan halnak meg évente AD-ben.    

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News < Psychiatry

2. Alzheimer’s & Dementia

3. Alzheimer’s & Dementia

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.