A herpes és az Alzheimer-kór
Csak az USA-ban kb. 5 millió Alzheimer-kórós beteg él, és közülük évente legalább fél millióan halnak meg a betegségben. Minden olyan eredmény, amely a betegség megelőzésének vagy lassításának lehetőségével kecsegtet, élénk fogadtatásra talál, így az is, hogy a herpes simplex fertőzés kezelése jótékony hatású lehet.
Svéd kutatók két, egymástól független vizsgálatban igazolták, hogy a herpes simplex fertőzés megduplázza az Alzheimer-kórban való megbetegedés kockázatát. Már az első eset kontrollos vizsgálatban Dr. Hugo Lövheim (Umeå University, Svédország) és kollégái megfigyelték, hogy az Alzheimer-kórban (AD) való megbetegedés és az előzetesen elszenvedett 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV1) fertőzés szignifikáns összefüggést mutat. Egy jelenleg is folyó prospektív kohorsz vizsgálatban pedig kimutatták, hogy a reaktiválódott HSV1 fertőzés kétszeresére emeli az AD kockázatát, bár a fennálló HSV fertőzéssel való összefüggés nem szignifikáns.
A HSV és az AD közötti összefüggés feltételezése nem új – már 1982-ben felmerült, de aztán elfelejtődött. Dr. Lövheim 2009-ben újragondolta a hipotézist, melyben sokan nem hittek. Még nem álltak rendelkezésre jól tervezett és kivitelezett vizsgálatok, és hiányoztak az ebből a célból végzett epidemiológiai vizsgálatok is.
A svéd kutatók az előbb említett első vizsgálatban 360 Alzheimer-kórban szenvedő beteg (az Umeå Egyetem Orvosi Biobankjában őrzött) plazmamintáit összehasonlították 360, életkorban és nemben azonos összetételű, de demenciában nem szenvedő egyének mintáival. A betegektől az AD betegség megjelenése és diagnózisa előtt átlagosan 9,6 évvel vett plazmamintákban ELISA (enzimhez kötött ellenanyag) módszerrel anti-HSV immunglobulin IgG és IgM antitestek mértek. Nem volt szignifikáns különbség az AD betegek és a kontroll résztvevők között az anti-HSV IgG antitestek pozitivitásában (93,9% vs 90,0% (Odds ratio /OR/: 1,636, p=0,069). Az anti-HSV IgM antitestekben sem lehetett jelentős különbséget kimutatni (7,5% vs 5,6%, OR=1,368, p=0,299). Ha viszont a kutatók a plazma-minta vételének ideje és az AD diagnózisának időpontja között eltelt időt vizsgálták, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy szignifikáns összefüggés van az anti-HSV antitestek és az AD diagnózisa között azoknál, akiknél legalább 6,6 év telt el a mintavétel és a diagnózis között (95,6% vs 90,0%, OR: 2,250, p=0,019).
A második vizsgálatban a kutatók a Betula projekt adatait használták, ami egy jelenleg is folyó, longitudinális, prospektív kohorsz vizsgálat az Umeå-ban élők öregedésének, memóriájának, demenciájának felderítésére. A vizsgálatban résztvevők közül 3432 személynek legalább egy szérummintája van, ezek közül 245 (7,1%) betegnél jelent meg az átlagosan 11,3 év követés során Alzheimer-kór. A résztvevők 88,2%-ánál határozták meg az anti-HSV IgG antitesteket. Az anti-HSV IgG antitestekkel rendelkezőknél 7,6%-ban, az ilyen antitestek hiányában csak 3,4%-ban jelent meg az Alzheimer-kór. Az igazított analízis viszont arra utalt, hogy az anti-HSV IgG antitestek nem emelték az AD kockázatát (HR: 0,933, p=0,979). Más volt a helyzet az anti-HSV IgM antitesttel, ami a reaktivált HSV1 fertőzés jelenlétét jelzi. Ez 2,9%-ban volt látható. Az anti-HSV IgM antitestek esetén AD keletkezett az esetek 15%-ában, míg ilyen antitestek hiányában csak 6,9%-ban. Az anti-HSV IgM antitestek jelenléte szignifikánsan összefüggött az AD keletkezésével (HR: 1,959, p=0,12).
A herpes simplex fertőzés antivirális szerekkel, pl. acyclovirrel kezelhető, ami befolyásolhatja az AD progresszióját, sőt a már megbetegedetteknél is segíthet a működés javulásában – de vizsgálati tényekkel kellene kimutatni, hogy a HSV1 fertőzés kezelése lassítja-e az AD kialakulását. „Az AD betegek agyában a neuronok hosszú folyamat során pusztulnak el, eközben lehetőség van egyes tünetek visszafordítására, vagy a progresszió megállítására”.
Dr. Keith Fargo (Alzheimer’s Association) szerint a kérdés nem ilyen egyszerű, ezeket a kis esetszámú megfigyeléseket hiba lenne túlértékelni. A kutatás inkább a kockázatok összefüggésére utal, és nem a fertőzés és az AD közötti oki összefüggésre. Viszont minden kutatás hasznos és előbbre visz, hiszen csak az USA-ban kb. 5 millió AD-s beteg él, és legalább fél millióan halnak meg évente AD-ben.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
