Demencia: a glutén a bűnös?
Lehetséges, hogy az életmódváltás, valamint egy zsírban gazdag, közel szénhidrátmentes diéta jelentős mértékben csökkenteni tudja a demencia kialakulásának kockázatát, illetve megállíthatja a leépülés folyamatát.
Dr. David Perlmutter, a University of Miami Sszénhidrátool of Medicine docense „Grain Brain: The Surprising Truth About Wheat, Carbs, and Sugar -- Your Brain's Silent Killers” c. könyvében az életmódváltás, valamint egy zsírban gazdag, közel szénhidrátmentes diéta mellett teszi le a voksát. Véleménye szerint ezek jelentős mértékben csökkenteni tudják a demencia kialakulásának kockázatát, illetve megállíthatják a leépülés folyamatát. A könyv megjelenése és a rendhagyó következtetések kapcsán a Medscape interjút készített a szerzővel, ennek rövid összefoglalóját olvashatják az alábbiakban.
Dr. Perlmutter elmondta, hogy neurológusként dolgozik és a demencia okait kereste a legelismertebb folyóiratok publikációiban, például a glikált hemoglobin témájában. A vércukorszint korrelál az agy, főleg a hippocampus atrófia gyakoriságával. A HbA1c egy glikált fehérje, mely nemcsak az átlagos vércukorszint markere, hanem az emberi fiziológiában végbemenő glikáció mértékéé is. A glikáció fokozza a gyulladást és drámaian növeli a szabadgyöktermelést illetve az oxidatív stresszt. Innen származik a gondolat, hogy az elfogyasztott cukor mennyiségének már kismértékű növelése is emelheti az agydegeneráció kockázatát. Ez az elképzelés egyre inkább elfogadottá vált, és több, nemrégiben megjelent tanulmány is alátámasztja. Közülük egy 2013 augusztusában jelent meg a New England Journal of Medicine-ben, azzal a konklúzióval, hogy a magasabb glükózszint kockázati tényező lehet a szellemi leépülésre nézve, diabétesztől függetlenül. Tény viszont, hogy a glükóz és a demencia közt összefüggést kimutató cikkek nem feltétlenül bizonyítják az okozatiságot.
Dr. Perlmutter véleménye szerint az alacsonyabb vércukorszint alacsonyabb kockázatot jelent a demenciára nézve, éppen ezért alacsonyan kell tartani a vércukor-szintet. Ezt alacsony SZÉNHIDRÁT- és magas zsírtartalmú diétával érhetjük el. A diéta hatékonyságát jól mutatja a Mayo Clinic egy, a Journal of Alzheimer's Disease-ben megjelent 2012-es publikációja: a magas szénhidrát-diétán levők enyhe értelmi károsodásra való esélye 89%-kal nőtt, ezzel szemben azoknál, akik a zsírban gazdag étrendet követték 44%-os kockázatcsökkenést állapítottak meg. Könyvében a feldolgozott szénhidrátokon és cukrokon kívül a- tipikusan egészségesnek hitt- teljeskiörlésű gabonákról is szó esik. Ezek is növelhetik a demencia kockázatát? A szerző szerint: Igen. „A glikémiás index (GI) sokat elárul. A GI az ételek vércukor-emelő képességét adja meg a szőlőcukorhoz képest, valamint azt is megmutatja, hogy meddig marad fenn a vércukor-emelő hatás. A teljeskiőrlésű kenyér GI-je rendkívül magas: 72-74, azaz magasabb a fehér kenyérénél, és jóval meghaladja sok édesség és csokiszelet indexértékét. Ez a magas érték azt is jelenti, hogy a fehérjék glikációja -tehát a vércukor-emelő hatás- sokáig fennmarad, ezért nélkülözhetetlen a dietetikai ajánlások mihamarabbi átdolgozása.”
Az amerikában manapság oly népszerű lennel és az alacsony hlikémiás indexű quinoa-nal kapcsolatbanDr. Perlmutter azt mondta: Ezek ugyan gluténmentesek, és bővelkednek rostban és hasznos zsírokban, némi szénhidrátot is tartalmaznak. Nézzünk utána a glikémiás indexüknek, mert ez alapján megállapítható, hogy valójában mennyire egészségesek.
„A gluténtartalmú ételek gyulladásos reakciót váltanak ki a lakosság egy jelentős hányadánál, és távolról sem csak (az amerikai lakosság 1,8%-át kitevő) cöliákiásoknál. Ez fokozott béláteresztő képességet eredményezhet, és növelheti a vér-agy gát átjárhatóságát. A meszénhidrátanizmus a zonulin nevű fehérje glutén hatására történő expresszióján alapszik. A glutén bárkinél kiválthatja ezt a reakciót. Ez némileg magyarázatául szolgálhat annak a jelenségnek, hogy miért alakulnak ki nem-cöliákiás pácienseknél olyan neuorológiai problémák, melyeket általában a gluténérzékenységnek tudhatók be. Új módon kell megközelíteni a gluténérzékenységet, mivel a bélrendszeri problémákon kívül más módokon is megnyilvánulhat, akár elsősorban és időnként kizárólagosan is neurológiai megbetegedés.”
Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gluténmentes pizzák, kenyerek és rágcsálnivalók vásárlása sem megoldás, mivel ezek is bővelkednek szénhidrátban. Ez igaz a gyümölcsökre is: 3- 4 dl frissen facsart narancslében 34-36 grammnyi egyszerű szénhidrát van, amely 9 teáskanál kristálycukornak felel meg, és a reggeli gabonapelyhet még bele sem számoltuk. A teljes napi szénhidrát-bevitel 60-80 gramm között ideális, ha viszont két pohár narancslevet is elfogyasztunk, az máris 72 grammnyi cukorbevitelt jelent.
Alapvető fontosságú, hogy a fehérjék glikációját elismerjük az agydegenerációs kórtan egy sarokköveként, és felismerjük, hogy a glikált béta-amiloid fehérje nagyban hozzájárulhat a szabadgyökök termeléséhez a gyulladásokban.”
A szerző étrendje is lényegében megegyezik a paleodiétával: nagyon kevés szénhidrát, és nagy mennyiségű „jó” zsír bevitele, pl. extraszűz olívaolaj, olajos magvak, szabadtartású marha húsa, és vadvízi halak formájában, az utóbbi kettőből csak kis mennyiségben fogyasztva. „ Az étrendem zöldségalapú”, a hús csak „köret”. Kifejezetten kerülöm a transzzsírokat, a módosított és hidrogénezett zsírokat.
A diéta nem minden. Más –nem dietetikai- életstílusbeli tényezők is pozitív hatásúak demencia ellen. Legtöbbször a fizikai aktivitásról és a szociális kapcsolatok jelentőségéről, védő hatásáról születnek cikkek.
A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent 2011-es tanulmány szerint aerobikkal fokozható az agyi neurotrofikus faktor (BDNF) termelése, javítható a memória. Erre semmilyen gyógyszer sem képes.
Forrás:
2. New England of Journal Medicine
3. BMC Medicine
4. Nutrients
