A szívbetegség a menopauza után rontja a kognitiv képességeket
Menopauza után a szív-és érbetegségben szenvedő nők kognitív képessége jobban romlik, mint azoké, akiknek nincs szívpanasza. Német szívgyógyászok 6455, változó kor után, rendszeresen ellenőrzött nőbeteg vizsgálata után hangsúlyozzák ennek klinikai jelentőségét.
Az életkor előrehaladásával a gondolkodás gyorsasága továbbá az emlékezőtehetség nőknél és férfiaknál egyaránt gyakran romlik. Korábbi megfigyelések szerint nők esetében a menopauza után ez még gyorsulhat is, de az erre vonatkozó adatokban sok az ellentmondás.
Würzburgban a kardiológusok egyik munkacsoportja, Bernhard Haring vezetésével csaknem egy évtizede foglalkozik ezzel a témával. Eredményeik összefoglalását az European Heart Journal közölte.
A Women’s Health Initiative Memory Study (WHIMS) néven szervezett vizsgálatban 6455 nő neuro-pszichiátriai állapotának alakulását figyelték átlagosan 8,4 éven keresztül. A vizsgálati alanyok életkora a vizsgálatba bevonás idején 65-79 esztendő volt.
A munkacsoport azt tanulmányozta, hogy a szívbeteg résztvevőinek szellemi állapota másképp alakult-e, mint a kardiovaszkuláris szempontból mindvégig egészséges vizsgálati alanyoké. Kardiológiai szempontból az esetleg kifejlődő koronária események, az angina pectoris, a pitvarfibrilláció, a keringési elégtelenség, valamint a kardiovaszkuláris beavatkozások szükségességét vették figyelembe. Vizsgálták a hypertonia, a diabetes és az elhízás esetleges szerepét is a szellemi állapot alakulásában.
Az egészséges szívű nőkhöz képest a koszorúér-betegségben szenvedő asszonyok gondolkodó képessége átlag 29 %-kal nagyobb valószinűséggel romlott. A kognitív képességek romlása lezajlott szívinfarktust követően megközelítőleg kétszeresére fokozódott, az angina pectoris pedig 45 %-kal növelte a szellemi hanyatlást.
A pangásos keringési elégtelenség vagy a pitvari fibrilláció megjelenése nem okozott kedvezőtlen változást a kognitív képességben. Az invazív kardiológiai beavatkozások, mint bypass műtét, vagy akár a karotis endarterektómia is szignifikánsan növelte a gondolkodó képesség romlását. Az angioplasztika viszont nem járt kimutatható hátrányos hatással.
Hipertónia vagy cukorbetegség nem bizonyított érbetegség esetén növelte a kognitív romlás kockázatát, de a szívbetegeknél nem befolyásolta a szellemi állapot többnyire amúgy is kedvezőtlen alakulását. Az elhízás sem befolyásolta a kognitív képességeket.
“A kezelőorvos szívbeteg nők esetében fokozott figyelmet fordítson azok neuropszihiátriai állapotának alakulására is” – hangsúlyozta Dr. Haring. “Ugyanez vonatkozik a kockázati tényezőkre: a magas vérnyomásra és a cukorbetegségre is”.
