Cukorbetegségben alkalmazott új technológia
Az inzulinpumpa és folyamatos glükózmonitorozás ellenére rosszul szabályozott 1-es típusú cukorbetegségben az automatizált inzulinadagoló rendszerekre való átállás glikémiás előnyöket biztosíthat.
Sok T1D-s beteg még inzulinpumpával és folyamatos glükózmonitorozás (CGM) mellett sem képes elérni és fenntartani az HbA1c ≤ 7% (53 mmol/mol) értéket, ami döntő fontosságú a szövődmények megelőzése vagy késleltetése szempontjából. Az inzulinpumpával és folyamatos glükózmonitorozással (CGM) kezelt, rosszul szabályozott 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő felnőtt betegeknél az automatizált inzulinadagoló (AID) rendszerekre való átállás 14 héten belül jelentős glikémiás előnyöket biztosíthat.
Ez a koppenhágai Steno Diabetes Center ambulanciáján 2021 júniusa és 2022 szeptembere között végzett nyílt, randomizált, kontrollált vizsgálat egy AID-rendszer hatását vizsgálta 40 résztvevőn (átlagéletkor 52 év; 45% férfiak; a cukorbetegség időtartama 29 év; átlagos HbHbA1c 8,3%).
Dr. Merete B. Christensen és munkatársai (Copenhagen University Hospital, Dánia) a résztvevőket véletlenszerűen osztották be a MiniMed 780G-vel (Medtronic, Egyesült Államok) történő kezelésbe (AID-csoport; n = 20) vagy a szokásos inzulinpumpával és CGM-mel történő kezelésbe (szokásos ellátási csoport; n = 20) 14 hétig, majd mindkét csoport minden résztvevőjét további 14 hétig AID-kezelésben részesítették.
A Journal of Diabetes Science and Technology című folyóiratban közzétett vizsgálat (https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/19322968241242399) elsődleges kimenetele a terápiás tartományban töltött időben (TIR, time in range) (3,9-10,0 mmol/l) bekövetkező változás különbsége volt a kezelési csoportok a kiindulási értéktől a 14. hétig, a 2 hetes CGM-adatok alapján értékelve. A másodlagos kimenetelek az HbA1c és az átlagos szenzoros glükózszintek változása, a tartomány feletti és alatti idők változásának különbségei, valamint egyéb glikémiás paraméterek voltak.
Eredmények:
A 14. héten a TIR 18,7%-kal nőtt az AID csoportban, szemben a szokásos ellátást kapott csoport -2,1%-ával (P<0,0001). Az AID-csoportban a résztvevők 80%-a, míg a szokásos ellátásúak csoportjának 10%-uk érte el a 70%-ot meghaladó TIR-t. Hasonlóképpen, az extrém hiperglikémiában eltöltött idő, az átlagos szenzoros glükózszintek és az HbA1c-szintek (mind P<0,0001) az AID-csoportban jelentősebben csökkentek, mint a szokásos ellátási csoportban, és a vizsgálat során nem jelentettek súlyos hipoglikémiás epizódot.
A 14. héten a betegek által jelentett eredmények jobbak voltak az AID csoportban, mint a szokásos ellátási csoportban, amit a Diabetes Treatment Satisfaction Questionnaire pontszámával, a hiperglikémia észlelt gyakoriságával és a hipoglikémiától való félelemmel mértek.
A 28. héten a TIR- és HbHbA1c-szintek a szokásos ellátási csoportban hasonlóan javultak a 14. héten az AID-re való átállást követően, míg ezek a glikémiás paraméterek az AID-csoportban stabilak maradtak.
A szerzők szerint eredményeik támogatják, hogy az AID-et standard ellátásként integrálják az 1. típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtteknél, akik a glikémiás célok eléréséért küzdenek, mégpedig használatát nem tennék függővé attól, hogy a betegek korábban milyen technológiákat használtak.
A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a vizsgálati időszak nem volt elég hosszú a ritka nemkívánatos események kimutatásához.
A vizsgáló által kezdeményezett vizsgálatot részben a Medtronic A/S által nyújtott korlátlan támogatás tette lehetővé.
Forrás:
Christensen MB, Ranjan AG, Rytter K, et al. Automated Insulin Delivery in Adults With Type 1 Diabetes and Suboptimal HbHbHbA1c During Prior Use of Insulin Pump and Continuous Glucose Monitoring: A Randomized Controlled Trial. Journal of Diabetes Science and Technology. 2024;0(0). doi:10.1177/19322968241242399
