hirdetés

Hasi aorta aneurizma szűrése

Egy újabb svéd felmérés azt mutatta, hogy valószínűleg nem érdemes folytatni a hasi aorta aneurizma szűrését, mert az nem javítja szignifikánsan a betegség kimenetelét.

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

Az 1980 és 1990 között megjelent négy randomizált vizsgálat alapján az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Svédországban 65 év fölötti férfiaknál bevezették a hasi orta aneurizma (AAA) szűrést. Amennyiben az ultrahang vizsgálat során a hasi aorta szélesség meghaladta a 30 mm-t, AAA diagnózisát állították fel, és rendszeres ultrahang vizsgálatot írtak elő. Az aorta 55 mm-es szélessége fölött pedig már preventív műtétet javasoltak.

A vizsgálatot több mint 130.000 svéd férfin végezték. A szűrés eredményeképpen kimutatható volt a halálozás kismértékű csökkenése, ami nem érte el a statisztikai szignifikancia határát. A halálozás csökkenése a szűrést biztosító más megyékben, , de egyéb helyeken is hasonlóan alakult. Dr. Minna Johansson (Department of Public Health and Community Medicine, Institute of Medicine, University of Gotheburg, Svédország) kijelentette, hogy „az eredmények arra utalnak, hogy a szűrési programunk már túlhaladottá vált, mivel valószínűleg a dohányzás csökkenése miatt lényegesen csökkent a hasi aorta aneurizmák száma”.

A 130.000 svéd férfi bevonásával végzett vizsgálat eredményeit a Lancet 2018. június 16.-i számában jelentették meg. A vizsgálatban a 2006-2009 között szűrt 25.265 idős, 65 év fölötti férfit követtek 2015-ig nyomon, értékelve az AAA előfordulásának arányát, a halálozást, a műtéteket. Velük párhuzamosan 106.087 olyan azonos életkorú férfit is követtek, akiknél nem történt hasi ultrahangos szűrés.

A háttérben lezajló folyamatok elemzésére áttekintették 1987 és 2015 között a 40-99 éves svéd férfiak adatait, a halálozás okait megjelölő (a lakosság 98%-ára kiterjedő) nyilvántartásokat, illetve az AAA műtétek 99%-át tartalmazó svéd vaszkuláris (akut és elektív) műtéti statisztikákat (Swedvasc).

A 2000-es évek és 2015 között a svéd 65-74 éves férfiak AAA miatti halálozása lényegesen csökkent: 36-ról 10/100.000 férfire, mind a szűrést végző, mind a szűrést nem végző megyékben. Hat évig tartó szűrés után 24%-os csökkenést mutattak ki a szűréseknek köszönhetően az AAA által előidézett mortalitásban (igazított Odds Ratio: 0,76, 95%CI 0,38-1,51, P=0,001). Ez mindössze 0,02 százalékpontos abszolút csökkenést jelent a betegség-specifikus mortalitásban (95%CI -0,03-0,07), ami azt jelenti, hogy 10.000 szűrt férfi közül mindössze 2-nél (95%CI -3-7) sikerül elkerülni a szűrésnek köszönhetően az AAA-ből származó halálozást.

A szűrések nyomán megnőtt az AAA diagnózisok száma (igazított OR: 1,52, 95%CI 1,16-1,99, P=0,002), és növekedett az elektív műtétek miatti kockázat is (igazított OR 1,59, 95%CI 1,20-2,10, P=0,001). A szerzők szerint: „10.000 szűrésen átesett férfiből 49 férfinél (95%CI 25-73) valószínűleg túldiagnosztizálják a betegséget, közülük 19-nél (95%CI 1-37) elkerülhető lett volna a műtét, melynek jelentős a morbiditása és a mortalitása is”.

A tanulmány szerzői maguk is hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk nem randomizált és az AAA okozta mortalitásban számos egyéb faktor, leginkább a szocioekonómiai helyzet és a dohányzás is szerepet játszik. Dr. Johansson és munkatársai azt is kiemelték, hogy a 6 éves követési idő nem elégséges (pl. Wanhainen és a Swedish Aneurysm Screening Study Group legalább 10 éves távlatban értékelte az AAA-szűrés hatásait), mert az előnyöket esetleg még nem lehet észlelni, de a túldiagnosztizálás miatti túlkezelés káros hatásait is túlértékelhetjük. Az eredmények alapján a kutatók kijelentették, hogy „a kicsiny haszon és a kevéssé kedvező haszon-hátrány arány miatt a továbbiakban e szűrővizsgálat folytatását újra át kell gondolni”.

Dr. Stefan Acosta (Department of Clinical Sciences, Lund University, Malmő, Svédország) szerint bár a szűrés miatti felesleges műtétek okozta hátrányokhoz képest egyre csökken a szűrések nyújtotta kedvező hatás, de azért nem kell túlbecsülni a túlkezelés (felesleges műtétek) káros hatásait sem. Nem szabad megfeledkezni a farmakológiai beavatkozások (sztatinok, antirombotikus kezelések, vérnyomás-csökkentés) sokféle lehetőségéről sem. Dr. Acosta kijelentette, hogy „a primér prevenciónak inkább a dohányzás visszaszorítására kell fókuszálnia az AAA szűrés helyett.” A világban mindenütt, így Svédországban is csökkent a boncolások száma, így a 65-74 éves korban elhalálozott férfiak esetén is nehéz megbecsülni az AAA repedések valódi számát. Annyi azonban bizonyos, hogy a dohányzók aránya kb. nyolcszor nagyobb az AAA-s betegek körében, mint az egészségesekében, és az AAA esetek 75%-a a dohányzóknál következik be. A dohányzás arányának minden egy százalékos csökkentése jelentős befolyással lehet a dohányzással összefüggő betegségekre, így az AAA-re is. 

 

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. The Lancet

3. The Lancet  

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.