Hasi aorta aneurizma szűrése
Egy újabb svéd felmérés azt mutatta, hogy valószínűleg nem érdemes folytatni a hasi aorta aneurizma szűrését, mert az nem javítja szignifikánsan a betegség kimenetelét.
Az 1980 és 1990 között megjelent négy randomizált vizsgálat alapján az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Svédországban 65 év fölötti férfiaknál bevezették a hasi orta aneurizma (AAA) szűrést. Amennyiben az ultrahang vizsgálat során a hasi aorta szélesség meghaladta a 30 mm-t, AAA diagnózisát állították fel, és rendszeres ultrahang vizsgálatot írtak elő. Az aorta 55 mm-es szélessége fölött pedig már preventív műtétet javasoltak.
A vizsgálatot több mint 130.000 svéd férfin végezték. A szűrés eredményeképpen kimutatható volt a halálozás kismértékű csökkenése, ami nem érte el a statisztikai szignifikancia határát. A halálozás csökkenése a szűrést biztosító más megyékben, , de egyéb helyeken is hasonlóan alakult. Dr. Minna Johansson (Department of Public Health and Community Medicine, Institute of Medicine, University of Gotheburg, Svédország) kijelentette, hogy „az eredmények arra utalnak, hogy a szűrési programunk már túlhaladottá vált, mivel valószínűleg a dohányzás csökkenése miatt lényegesen csökkent a hasi aorta aneurizmák száma”.
A 130.000 svéd férfi bevonásával végzett vizsgálat eredményeit a Lancet 2018. június 16.-i számában jelentették meg. A vizsgálatban a 2006-2009 között szűrt 25.265 idős, 65 év fölötti férfit követtek 2015-ig nyomon, értékelve az AAA előfordulásának arányát, a halálozást, a műtéteket. Velük párhuzamosan 106.087 olyan azonos életkorú férfit is követtek, akiknél nem történt hasi ultrahangos szűrés.
A háttérben lezajló folyamatok elemzésére áttekintették 1987 és 2015 között a 40-99 éves svéd férfiak adatait, a halálozás okait megjelölő (a lakosság 98%-ára kiterjedő) nyilvántartásokat, illetve az AAA műtétek 99%-át tartalmazó svéd vaszkuláris (akut és elektív) műtéti statisztikákat (Swedvasc).
A 2000-es évek és 2015 között a svéd 65-74 éves férfiak AAA miatti halálozása lényegesen csökkent: 36-ról 10/100.000 férfire, mind a szűrést végző, mind a szűrést nem végző megyékben. Hat évig tartó szűrés után 24%-os csökkenést mutattak ki a szűréseknek köszönhetően az AAA által előidézett mortalitásban (igazított Odds Ratio: 0,76, 95%CI 0,38-1,51, P=0,001). Ez mindössze 0,02 százalékpontos abszolút csökkenést jelent a betegség-specifikus mortalitásban (95%CI -0,03-0,07), ami azt jelenti, hogy 10.000 szűrt férfi közül mindössze 2-nél (95%CI -3-7) sikerül elkerülni a szűrésnek köszönhetően az AAA-ből származó halálozást.
A szűrések nyomán megnőtt az AAA diagnózisok száma (igazított OR: 1,52, 95%CI 1,16-1,99, P=0,002), és növekedett az elektív műtétek miatti kockázat is (igazított OR 1,59, 95%CI 1,20-2,10, P=0,001). A szerzők szerint: „10.000 szűrésen átesett férfiből 49 férfinél (95%CI 25-73) valószínűleg túldiagnosztizálják a betegséget, közülük 19-nél (95%CI 1-37) elkerülhető lett volna a műtét, melynek jelentős a morbiditása és a mortalitása is”.
A tanulmány szerzői maguk is hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk nem randomizált és az AAA okozta mortalitásban számos egyéb faktor, leginkább a szocioekonómiai helyzet és a dohányzás is szerepet játszik. Dr. Johansson és munkatársai azt is kiemelték, hogy a 6 éves követési idő nem elégséges (pl. Wanhainen és a Swedish Aneurysm Screening Study Group legalább 10 éves távlatban értékelte az AAA-szűrés hatásait), mert az előnyöket esetleg még nem lehet észlelni, de a túldiagnosztizálás miatti túlkezelés káros hatásait is túlértékelhetjük. Az eredmények alapján a kutatók kijelentették, hogy „a kicsiny haszon és a kevéssé kedvező haszon-hátrány arány miatt a továbbiakban e szűrővizsgálat folytatását újra át kell gondolni”.
Dr. Stefan Acosta (Department of Clinical Sciences, Lund University, Malmő, Svédország) szerint bár a szűrés miatti felesleges műtétek okozta hátrányokhoz képest egyre csökken a szűrések nyújtotta kedvező hatás, de azért nem kell túlbecsülni a túlkezelés (felesleges műtétek) káros hatásait sem. Nem szabad megfeledkezni a farmakológiai beavatkozások (sztatinok, antirombotikus kezelések, vérnyomás-csökkentés) sokféle lehetőségéről sem. Dr. Acosta kijelentette, hogy „a primér prevenciónak inkább a dohányzás visszaszorítására kell fókuszálnia az AAA szűrés helyett.” A világban mindenütt, így Svédországban is csökkent a boncolások száma, így a 65-74 éves korban elhalálozott férfiak esetén is nehéz megbecsülni az AAA repedések valódi számát. Annyi azonban bizonyos, hogy a dohányzók aránya kb. nyolcszor nagyobb az AAA-s betegek körében, mint az egészségesekében, és az AAA esetek 75%-a a dohányzóknál következik be. A dohányzás arányának minden egy százalékos csökkentése jelentős befolyással lehet a dohányzással összefüggő betegségekre, így az AAA-re is.
Forrás:
2. The Lancet
3. The Lancet
