Húgysavszintcsökkentők a köszvény kezelésében: szisztematikus összefoglaló és metaanalízis
Az allopurinol és a febuxostat összehasonlítása
Bevezetés
A köszvény patofiziológiai alapját a tartósan magas húgysavszint miatt lerakódó nátrium-urát kristályok képezik. Bizonyított, hogy populációszinten a szérum húgysavszintjének átlagértéke világszerte növekszik. Ennek hátterében több tényező is áll, többek között a túlsúlyosság és az elhízás járványszerű terjedése a fejlett országokban. A köszvényes betegeknél nem ritkák a társbetegségek, az obezitás, a kardiovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a krónikus vesebetegség (CKD). Vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az emelkedett szérumhúgysavszint a felsorolt kórképek szempontjából is kockázati tényező. A hyperurikaemia befolyásolása tehát kulcsfontosságú stratégia a köszvény, és valószínűleg a hozzá társuló betegségek kezelésében is.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!