Időskori látáscsökkenés

A látásromlás az öregedés egyik legrettegettebb szövődménye. Az Egyesült Államokban a 40 évesnél idősebbek körében megközelítőleg 28 emberből egy rosszul lát. A 80 évesnél idősebb korosztály az Egyesült Államok népességének 8%-át teszi ki, de közülük kerül ki a súlyos látásromlás eseteinek 70%-a. Tekintve, hogy a népesség gyorsan öregszik, a következő évtizedben a rosszul látók számának növekedése várható az Egyesült Államokban és szerte a világon.   A gyengén látó felnőttek esetében nagy a depresszió és az elszigetelődés kockázata. A látásromlás az időskorúak elesésének független kockázati tényezője. A progresszív látásromlás hallucinációs szindrómával társulhat, ami jóindulatú ugyan, de zavarja a betegeket. A csökkent látású idős emberek nagyobb valószínűséggel kerülnek intézetbe. A gyengén látó felnőttek esetében fennáll annak a veszélye, hogy elvétik gyógyszereik adagolását, és ezért gyakrabban kerülnek kórházba. Felnőtt Medicarebetegek retrospektív vizsgálata kimutatta, hogy a csökkent látású betegek szemés egyéb betegségeinek kezelése szignifikánsan többe kerül. A családorvosok szerepe alapvető fontosságú az idősödő népesség látásromlásának felmérésében, felismerésében, kezelésében, megelőzésében, késleltetésében.