Milyen étrendi módosításokkal enyhíthetők az irritábilis bél szindróma tünetei?

A BIZONYÍTÉKOK ÖSSZEGZÉSE

Huszonkét RCT és nem randomizált kli­nikai intervenció (n=934) 2016-ban nyil­vánosságra hozott metaanalízisében a FODMAP-szegény diétának és a szokvá­nyos étrendnek az IBS tüneteire kifejtett hatását hasonlították össze.¹ A FODMAP-ok rövid láncú szénhidrátokat tartalmaz­nak, melyek fokozott gázképződéshez ve­zetnek a vékonybélben. A betegek életkora 7 és 74 év között változott, és teljesültek a Rome III kritériumok vagy a National Ins­titute for Health and Care Excellence IBS-re vonatkozó kritériumai. A kimenetelek megítélésére többek között az IBS Severity Scoring System és az IBS Quality of Life ská­la pontszámait használták. Az IBS Severity Scoring System a hasi fájdalom erősségén és gyakoriságán, a haspuffadáson, a szé­kelési szokásokkal kapcsolatos elégedet­lenségen túl azt értékeli, hogy a betegség mennyiben befolyásolja az életminőséget. Ezt 0-tól 500-ig terjedő pontskálán adja meg, mely szerint 50 pontos csökkenés klinikai javulást jelez. Az IBS Quality of Life skála 41 IBS-specifikus faktort mér; 9 pontos csökkenés esetén beszélhetünk klinikai javulásról. Az RCT-kben a köve­tési idő 3−6 hét volt, a nem randomizált intervenciók esetében 2 nap és 35 hónap közé esett. A FODMAP-szegény diétán lévő betegek csoportjában nagyobb volt an­nak esélye, hogy az IBS Severity Scoring System pontszáma legalább 50 ponttal javult (hat RCT, n=354, esélyhányados [OR]: 0,44, 95%-os MT: 0,25−0,76; és 16 nem randomizált vizsgálat, n=580, OR: 0,04, 95%-os MT: 0,00−0,38). Ugyancsak nagyobb valószínűséggel következett be legalább 9 pontos javulás az IBS Quality of Life skála pontszámában az RCT-kben (OR: 1,8, 95%-os MT: 1,1−3,0) és a nem randomizált intervenciókban (OR: 2,6, 95%-os MT: 1,5−4,8; az összegzett vizsgá­latok számát és a betegszámot nem közöl­ték). A nem randomizált intervenciók te­kintetében nagyobb volt a heterogenitás, és a vak elrendezés hiánya is torzíthatta az eredményeket.

Tizennégy RCT (n=906) metaanalízisét hozták nyilvánosságra 2014-ben, melyek a rostpótlás felnőtt betegek globális IBS-tüneteire és hasi fájdalmára kifejtett hatását elemezték.² A következő pótlá­sokat alkalmazták intervencióként: korpa (10−20 g vagy nincs megadva), szolubilis útifűmaghéjrost (20 g vagy nincs meg­adva), lenmag (24 g) vagy közelebbről nem meghatározott rostkoncentrátum 4−16 héten keresztül, utána legalább 7 napos követéssel. Négy vizsgálatban a Manning vagy a Rome III kritériumok alapján állították fel az IBS diagnózisát, míg 10 vizsgálatban a szerzők által fel­állított kritériumokat vettek figyelembe. A kimeneteleket többféle IBS-tüneti skála alapján adták meg, és a javulást a Likert-skála vagy az adott vizsgáló kritériumai alapján ítélték meg. Az útifűmaghéj volt az egyetlen, melynek hatására javult az IBS globális tünettana és a hasi fájda­lom a placebóhoz képest (hét vizsgálat, n=499, relatív kockázat: 0,83, 95%-os MT: 0,73−0,94). Korpa, lenmag vagy nem specifikált rostkoncentrátum szedésével nem sikerült szignifikáns javulást elérni. Az elemzés értékét csökkenti, hogy az egyes vizsgálatok nem voltak egységesek az IBS definíciója, a rostpótlás időtartama és dó­zisa, valamint a tüneti értékelésre használt kritériumok szempontjából.

Egy 2011-ben publikált kettős vak RCT-be 34 olyan IBS-beteget vontak be, akiknek a tüneteit gluténmentes diétával jól kézben tudták tartani.³ A betegek élet­kora 29 és 55 év közé esett, amikor az IBS kórisméjét a Rome III kritériumok alapján felállították, s szerológiai vizsgálatokkal és a nyombél biopsziájával kizárható volt a coeliakia diagnózisa. A vizsgálati cso­portok továbbra is gluténmentes diétát követtek, és véletlen besorolás alapján 6 héten keresztül naponta egy muffint vagy két szelet kenyeret fogyasztottak, melyek esetenként glutént is tartalmaztak. Vizuális analóg skálán értékelték az IBS tüne­teinek erősségét, ezen belül a fájdalmat, a puffadást, a széklet konzisztenciájával kapcsolatos elégedettséget, a fáradtsá­got, a gázosságot és a hányingert. Meg­határozták a C-reaktív protein, a coeliakia-antitestek és a székletből a laktoferrin szintjét, hogy megbizonyosodjanak ar­ról, hogy a tünetek súlyosbodása nem a coeliakiára vezethető vissza. A glutént is fogyasztó csoportban gyakoribb volt az elégtelen tüneti kontroll aránya, mint a gluténmentes diétát tartó betegek körében (68% vs. 40%; p=0,0001). A bél­rendszeri gyulladást vagy károsodást jelző biomarkerek egyike sem mutatott szigni­fikáns változást. A résztvevők között igen jó volt a diétával kapcsolatos adherencia, bár mindkét csoportban némi tüneti ros­szabbodás volt megfigyelhető.

EFFECT OF DIETARY CHANGES ON IBS SYMP­TOMS • VOL 98 / NO 5 / SEPT 1, 2018 / AMERICAN FAMILY PHYSICIAN

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerzők munkahelye:
Dr. Michael Erlandson, Dr. Suzanne Hutchison, Dr. Laurie C. Ivey, Denise Ogden, Dr. Kenyon Weidle
Svéd Családorvosi Rezidensképző, Coloradói Egyetem, Littleton (Colorado, USA)

Irodalom:
1. Marsh A, Eslick EM, Eslick GD. Does a diet low in FOD­MAPs reduce symptoms associated with functional gastro­intestinal disorders? A comprehensive systematic review and meta-analysis. Eur J Nutr 2016;55(3):897–906

2. Moayyedi P, Quigley EM, Lacy BE, et al. The effect of fiber supplemen¬tation on irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis. Am J Gastroenterol 2014;109(9):1367–1374

3. Biesiekierski JR, Newnham ED, Irving PM, et al. Gluten causes gastrointestinal symptoms in subjects without celi­ac disease: a double-blind randomized placebo-controlled trial. Am J Gastroenterol 2011;106(3):508–514