Okozhat-e asthmát a nátha?

A felső légúti betegség (allergiás nátha) és az alsó légúti megbetegedés (asthma) közötti kapcsolat régóta a szakemberek figyelmének középpontjában áll. A legfrissebb kutatások epidemiológiai és terápiás rokonságot tételeznek fel az allergiás nátha és az asthma között. Az újabb eredmények is hozzájárulnak a két kórkép kórélettani összefüggéseinek pontosabb megismeréséhez. A korszerű ismeretek birtokában eredményesebb lehet e betegségek kezelése és megelőzése.

Számos megfigyelés arra késztette a légúti betegségek kutatóit, hogy az allergiás náthát és az asthmát egységes légúti kórképnek (allergiás rhinobronchitis, krónikus allergiás légúti betegség, kombinált allergiás nátha és asthma szindróma) tekintsék. Az „egy légút” hipotézis fontos üzenete, hogy az allergiás nátha gondos kivizsgálást és erélyes kezelést igényel az asthma kialakulásának megakadályozása céljából, illetve hogy az allergiás nátha megszüntetését az asthma terápiájának szerves részévé kell tenni.

Epidemiológiai tényezők

A nátha és az asthma kapcsolatát epidemiológiai vizsgálatok sora támasztja alá. Öt nagy – gyermekek, középiskolások és felnőttek bevonásával lefolytatott – vizsgálat áttekintése1 alapján az asthma előfordulási gyakorisága rhinitis hiányában 3,6–5%-ra, rhinitis jelenlétében viszont 10,5–32%-ra tehető.

A Brown University hallgatói körében 23 éven át végzett követéses vizsgálatban2 allergiás nátha mellett 10,5%-ban alakult ki asthma, míg rhinitis hiányában csupán 3,6% volt ez az arány. Az allergiás nátha tüneteinek enyhülése az asthmás tünetek javulásával jár együtt, a rhinitis jeleinek súlyosbodásakor pedig az asthma tünetei is makacsabbak.