hirdetés

Palliatív kezelés

A palliatív gondozás a súlyos, életveszélyes betegségben szenvedőknek nyújtott ellátás. A palliatív gondozás célja, hogy a beteg és a vele kapcsolatban álló személyek speciális igényeinek kielégítése révén − a fizikai, lelki, szociális, kulturális és spirituális szükségletekre egyaránt odafigyelve − javítsa az életminőséget, függetlenül a beteg életkorától, a betegség stádiumától vagy a kezelési tervtől.

hirdetés

A palliatív gondozás alapelve, hogy megfelelő ismeretek birtokában az érintettek tájékozott döntést képesek hozni és megfelelő párbeszédet foly­tatnak az egészségügyi személyzettel, ami javítja az ellátás hatásfokát.

A palliatív kezelés kapcsán egy sor kérdés felmerülhet a betegben és hoz­zátartozóiban:

Kinek van szüksége palliatív ellátásra?

Sokakban él az a tévhit, hogy a palliatív kezelések csak azoknak valók, akiknek betegsége már a végstádiumba jutott, illetve aki rövid időn belül várhatóan meghal. A valóság ezzel szemben az, hogy a palliatív ellátás akkor a legeredményesebb, ha már a súlyos alapbetegség aktív terápiájá­val egy időben megkezdődik. Ily mó­don biztosítható a kezeléshez kap­csolódó tünetek és mellékhatások hatékony csökkentése, valamint a le­hető legjobb életminőség. A palliatív gondozás szinonimájaként éppen ezért nemegyszer a „szupportív ellá­tás” vagy „tüneti kontroll” kifejezése­ket is használják.

Amennyiben az alapbetegség gyógyíthatatlannak bizonyul, úgy a palliatív kezelés egyre inkább az életvégi gondozás irányába mozdul el, melyet gyakran hospice szolgálatok biztosí­tanak. A hospice gondozásba vételhez általában az szükséges, hogy az orvos igazolja, hogy a beteg várható élettar­tama legfeljebb hat hónap.

Mi a különbség a palliatív kezelés és a hospice ellátás között?

Bár a hospice gondozás és a palliatív ke­zelés célja egyaránt a beteg támogatása és komfortérzetének minél teljesebb ki­elégítése, a palliatív kezelés már a beteg­ség koraibb szakaszában megkezdődik. A hospice gondozás a palliatív ellátás azon formája, melyre akkor van szük­ség, amikor kiderül: a betegség várha­tóan rövid időn belül a beteg halálához vezet. Ettől a ponttól a kezelési célok kö­zül kikerül a gyógyítás szándéka, helyét a beteg életminőségének javítása, pszi­chés vezetése, illetve tüneteinek csillapí­tása veszi át.

Milyen területei vannak a palliatív ellátásnak?

A palliatív ellátás a szempontok szé­les spektrumát felölelve ötvözi egysé­ges rendszerbe a beteg szükségletei­nek kielégítését. A rákbetegség, illetve a kezelés testi és lelki kihatásai nagyon különbözőképpen érintik az egyes be­tegeket. Az életkor, a kulturális háttér és a támogatórendszer nagyban befo­lyásolja, hogy az adott beteg milyen palliatív ellátást igényel.

Az átfogó palliatív ellátás az alábbi területekre terjed ki:
Testi szükségletek
A gyakori fizikális tünetek közé tartozik a fájdalom, az általános gyengeségérzés, az étvágytalanság, a hányinger és hányás, a légszomj és az álmatlanság. Ezek jelentős része gyógyszeresen vagy más módon eny­híthető, többek között táplálkozá­si tanácsadással, fizioterápiával vagy légzéstréninggel. Nemcsak maga az alapbetegség, hanem például a rossz­indulatú daganatok kezelésére alkal­mazott kemoterápia, besugárzás és se­bészeti beavatkozások is előidézhetnek fájdalmat vagy más problémákat.

Lelki problémák és megküzdési ne­hézségek
A palliatív kezeléssel foglalkozó szakemberek megadják mindazokat az információkat a beteg és hozzátartozói számára, melyek segíthetnek a betegség diagnózisának, illetve a terápiával együtt járó nehézségeknek a feldolgozásában. A depresszió, szorongás és félelem csak néhány azon problémák közül, melyek­re a palliatív ellátás során megoldást kell találni. A szakemberek ezen kívül taná­csokat adnak, önsegítő szervezetekhez irányítják a betegeket, családi összejöve­teleket tartanak, valamint szükség ese­tén a mentális zavarok kezelésében jár­tas szakemberhez utalják a beteget.

Gyakorlati problémák
A palliatív ellátásra szoruló betegek­nek gyakran kell szembenézniük anyagi és jogi nehézségekkel, biztosítási kérdé­sekkel, továbbá munkahelyi problémák­kal. Sok beteg számára gondot jelent a szakkifejezések megértése, és könnyen eltévednek a jogi eljárások útvesztőiben. Mindezek áthidalására a palliatív ellá­tás során segítséget kaphatnak ahhoz is, hogy hozzájussanak a szükséges szolgál­tatásokhoz. A palliatív terápiás team pél­dául olyan helyre irányíthatja a családot, ahol pénzügyi tanácsokhoz, illetve segít­séghez juthatnak az orvosi és jogi nyom­tatványok megértéséhez és kitöltéséhez.

Spirituális vonatkozások
Amikor a beteg és a család megkapja a súlyos diagnózist, gyakran átértéke­lődik bennük az élet értelme. Vannak, akik elfogadják sorsukat, míg mások felteszik maguknak a kérdést: miért éppen én? A palliatív ellátásban dolgo­zók segítséget nyújthatnak számukra érzéseik feltárásában, és abban, hogy megbékéljenek állapotukkal vagy leg­alább elfogadják helyzetüket.

Kaphatok-e aktív kezelést továbbra is a palliatív ellátás mellett?

Igen, mint az imént elmondottakból is kiderül, a palliatív kezelés mellett válto­zatlanul folyhat az aktív terápia. Aho­gyan a bevezetőben már említettük, a palliatív gondozás célja a beteg élet­minőségének fenntartása, illetve a beteg és a hozzátartozók speciális igényeinek kielégítése. A palliatív ellátás elfogadá­sához fontos tudni, hogy ez nem csupán az ápolási feladatok ellátását jelenti, ha­nem messze túlmutat azon. A palliatív gondozást végzők holisztikus szemlélet­tel közelítenek a beteghez, és nem csu­pán szűken vett egészségi, ápolási szük­ségleteinek kielégítésére törekszenek.

Amikor azonban a betegség eljut arra a pontra, ahonnan az aktív keze­léstől már nem várható az alapbeteg­ség javulása vagy legalább szinten tar­tása, a palliatív gondozás kerül a beteg ellátásának középpontjába.

Kik vesznek részt a palliatív ellátás biztosításában?

A palliatív gondozás többféle egész­ségügyi dolgozó együttműködésé­nek eredménye. Bár tágabb értelem­ben minden egészségügyi ellátó végez palliatív gondozást azáltal, hogy fel­ismeri és kezeli a terápia kapcsán elő­forduló mellékhatásokat, és kiterjed fi­gyelme a kezelés pszichés aspektusaira is, vannak olyan szakemberek, akik − a lehető legjobb életminőség minél to­vábbi fenntartása érdekében − kifeje­zetten palliatív ellátással foglalkoznak. A több szakterületet felölelő komplex szemlélet megvalósításában az erre szakosodott orvosokon és ápolónőkön kívül a háziorvos, a kórházi szakor­vosok (onkológusok, kardiológusok, neurológusok stb.), a pszichológus, a dietetikus, a fizioterapeuta, a gyógy­szerész, a szociális munkás és a pap is részt vesz. Nemegyszer előfordul, hogy a szorosan vett palliatív keze­lést hosszú távon a háziorvos biztosít­ja, akinek munkáját az imént felsorolt multidiszciplináris team segíti.

Hol biztosítanak számomra palliatív ellátást?

A palliatív gondozás elemei a beteg otthonában, a kórházban és a speciá­lis gondozóintézetekben éppúgy alkal­mazhatók, mint a kifejezetten palliatív kezelésre szakosodott intézményekben.

A palliatív ellátás keretében is hozzájutok-e majd a szükséges fájdalomcsillapításhoz?

A terminális állapot nem szükség­szerűen jár együtt fájdalommal. Az esetlegesen fellépő fájdalom az esetek túlnyomó többségében hatékonyan csillapítható. Erre különféle készítmé­nyek − tabletták, oldatok, injekciók, tapaszok − állnak rendelkezésre. Ezen kívül több olyan komplementer vagy alternatív terápiás módszer is létezik, mely ugyancsak alkalmas a fájdalmak enyhítésére. Ezek közé tartozik többek között az akupunktúra, a masszázs vagy az aromaterápia.

Vannak-e a palliatív kezelés előnyös hatásaira vonatkozó kutatások?

Igen. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a palliatív kezelés és annak egyes elemei hasznosak a beteg és a csa­ládtagok jólléte szempontjából. Az utóbbi években többen is igazolták, hogy elégedettebbek az egészség­ügyi ellátással azok a betegek, akik­nek tüneteit sikerül kordában tarta­ni, és lelki szükségleteikről is tudnak kommunikálni az egészségügyi sze­mélyzettel. A tapasztalatok azt jel­zik, hogy mindez kedvezően befolyá­solja az életminőséget és a tünetek alakulását. A beteg szükségleteinek pontosabb felmérésével felállíthatók a prioritások, illetve elkerülhetők a szükségtelen vizsgálatok és beavat­kozások.

Kitől kaphatok tájékoztatást a számomra szükséges és elérhető palliatív terápiás lehetőségekről?

A legegyszerűbb, ha kórházi keze­lőorvosát vagy háziorvosát kérdezi a palliatív ellátásról. Ezen kívül hasz­nos információt nyújthatnak a beteg­szervezetek és az ezzel kapcsolatos honlapok is.

A hospice-gondozás a palliatív ellátás azon for­mája, melyre akkor van szükség, amikor kide­rül: a betegség a rendelkezésre álló módszerek ellenére folyamatosan súlyosbodik és várhatóan rövid időn belül a beteg halálához vezet

Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített máso­latoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.

hirdetés

cimkék

Cikk[106576] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.