Problémásak az egészségügyi mobilappok
A jelenleg rendelkezésre álló egészségügyi tárgyú mobilalkalmazások tartalma azonban nem eléggé megbízható, és szigorítani kellene az engedélyezési eljárást is.
Az okostelefonok mára már népszerű eszközökké váltak az egészségügyi ismeretterjesztés és tájékoztatás területén is. Az okostelefont használó egészségügyi dolgozók aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és ezzel együtt meredeken növekedett az egészségügyi mobilalkalmazások száma is. Brian Dolan, a MobiHealthNews alapító szerkesztője által idézett adatok szerint az egészségügyi alkalmazások száma a 2010 februárjában regisztrált 2993-ról 2012 áprilisáig 13619-re emelkedett.
A HIV/AIDS pandémia az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma világszerte. A kórokozó humán immundeficiencia vírust (HIV) 30 évvel ezelőtt fedezték fel, és eddig körülbelül 25 anti-HIV vegyületet fogadtak el az AIDS kezelésére. A világ lakosságának közel 80 százaléka él mobillefedettséggel rendelkező területen, így jó eséllyel a mobiltechnológia a legkézenfekvőbb technikai eszköz az emberek nagy tömegeinek elérésére.
Az új kommunikációs technikák jelentős szerepet kaphatnak a HIV-fertőzéssel és AIDS-szel kapcsolatos ismeretterjesztésben és prevencióban is. Kifejlesztettek mobilalkalmazásokat például a prevenciós üzenetek célba juttatására, a teszteredmények tudatosításának növelésére, a HIV elleni gyógyszeres terápiával és a klinikai orvosi vizitekkel kapcsolatos adherencia javítására. Az okostelefon új eszköz lehet az orvosi és gyógyszerészi munka hatásfokának növelésére. A gyorsan terjedő technikával kapcsolatosan azonban aggodalmak merülhetnek fel a biztonságosságra, a diszkrécióra, a tartalom minőségére, valamint a törvényi szabályozás kérdéseire vonatkozóan.
Spanyol szerzők a HIV/AIDS patofiziológiájával és farmakoterápiájával kapcsolatos egészségügyi mobilalkalmazásokat elemezték a tartalom jellemzőit illetően, illetve azt vizsgálták, hogy az alkalmazások fejlesztésébe milyen mértékben vonnak be egészségügyi szakembereket.
A 2013 májusában végzett felmérésben az App Store és a Google Play kínálatában szereplő alkalmazásokat vizsgálták. Az alkalmazásokat tartalmuk szerint hat csoportba sorolták, majd specifikusan azt elemezték, hogy a fejlesztő milyen mértékben vont be egészségügyi szakembereket azok kifejlesztésébe és a tartalom kialakításába.
Összesen 54 alkalmazást elemeztek (a kigyűjtött összesen 1908 alkalmazás közül), melyek között 13 duplikátumot találtak. Az alkalmazások többségét az orvosi kategóriába töltötték fel készítőik. Csupán 7 alkalmazás minősítése nem érte el a 3,9 csillagot (a lehetséges 5-ből).
A letöltések száma mindössze 4 alkalmazás esetében haladta meg az 1000-et, a letöltések átlagos száma 100 és 500 közé esett. A célcsoportot összesen 15 alkalmazás esetében az egészségügyi dolgozók alkották, míg 12 alkalmazást a betegeknek szánták. Tizenhat olyan alkalmazást találtak, amelyet webhelyről alakítottak ki. Az alkalmazások kifejlesztésében 48,8 százalékban vontak be egészségügyi szakembereket is.
Az adatok azt jelezték, hogy csak kevés olyan mobilalkalmazás létezik, mely a HIV/AIDS patofiziológiájával és gyógyszeres kezelésével kapcsolatos, illetve az alkalmazások több mint fele esetében nem vontak be a fejlesztésbe egészségügyi szakembereket. Bár kézenfekvőnek látszik, hogy az ilyenfajta alkalmazások kialakításában orvosok vagy közegészségügyi szakemberek is részt vegyenek, az eredmények azt jelzik, hogy messze nem ez a helyzet.
Éppen ezért egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a szakmai lektorálás, illetve az "evidence based"-tartalmak hiánya miatt. Emellett problémát jelenthet a kontrollálatlan egészségügyi mobilalkalmazások megbízhatóságának kérdése is.
Nem jobb a helyzet az egészségügy más területein sem: egy korábbi vizsgálatban azt találták, hogy a vastagbél- és végbélbetegségekkel kapcsolatos applikációk tervezésében és fejlesztésében is alig-alig vesznek részt egészségügyi szakemberek, és ugyanez tapasztalható a rosszindulatú daganatokkal vagy a fájdalommal kapcsolatos tartalmak terén, illetve a bőrgyógyászati és mikrobiológiai tárgyú applikációkat tekintve is.
A HIV/AIDS nem számít népszerűnek az alkalmazások fejlesztői körében: egy korábbi tanulmány szerint az iOS- és Android-használóknak szánt több mint 29 ezer egészségügyi alkalmazás kevesebb, mint 0,3 százaléka kapcsolatos a HIV-fertőzéssel és annak megelőzésével, illetve a szexuális úton terjedő egyéb betegségekkel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kevés ilyen témájú applikáció nem eléggé figyelemfelkeltő és vonzó a felhasználók számára. Ezt erősíti meg a mostani spanyol vizsgálat is, melyben alig találtak olyan alkalmazásokat, melyeket nagyobb számban töltöttek volna le.
Jelenleg nem szabályozott az orvosi mobilalkalmazások piaca. A mostaninál szigorúbb engedélyezési eljárásra lenne szükség a betegbiztonság növelése érdekében. Ennek részét kellene képeznie, hogy kötelező legyen szerzői nyilatkozatot is csatolni az új applikációk mellé, illetve elő kellene írni az alkalmazások külső, független szakmai ellenőrzését is.
(forrás: Cuenca MRC, et al. Availability and medical professional involvement in mobile healthcare applications related to pathophysiology and pharmacotherapy of HIV/AIDS. . Eur J Hosp Pharm. 2013;20:356–361.)
Forrás: PharmaOnline
