Prosztatarák: alacsony PSA - jó prognózis

A Journal of Oncology 2017. december 20-ai kiadásában online megjelent tanulmány szerint az urológusok és onkológusok is egyetértenek abban, hogy ha a prosztatarákos betegnél a PSA 0,2 ng/dl alatt marad az androgén deprivációs kezelés (ADT) megkezdése utáni első 7 hónapban, akkor jóval hosszabb túlélésre lehet számítani, mint azoknál, akiknél a PSA ezen küszöbérték fölé emelkedik. Erre a következtetésre már a 2006-ban megjelent SWOG 9346 vizsgálat is utalt, de akkor kizárólag az ADT-t alkalmazták az előrehaladott prosztatarák kezelésére.

A CHAARTED és a STAMPEDE vizsgálatok pozitív eredményeinek köszönhetően számos áttétes prosztatarákos beteg ma már docetaxelt is kap az ADT mellé, különösen nagy volumenű áttétek esetén. Mindkét vizsgálat bizonyította, hogy az androgén depriváció mellé adott kemoterápia jelentősen növeli áttétes prosztatarákban a teljes túlélést. A CHAARTED vizsgálatban azt is megállapították, hogy a progressziót jelző PSA küszöbérték 0,2 ng/, akár kapott a beteg docetaxelt az ADT mellé, akár nem.

Dr. Harshman és Dr. Sweeney (Dana-Farber Cancer Institute, Boston, Mass) szerint a fentiek fényében a betegek ellenőrzésének frekvenciája is változik: ha a PSA alacsonyan marad, ritkábban, ha a küszöbérték fölé megy, sűrűbben szükséges a beteg kontrollja.

A JCO-ban megjelent friss vizsgálatban 719 beteg adata volt értékelhető: 358 beteg ADT  + docetaxel kezelést kapott, 361 beteg pedig csak egyedüli ADT-t. Három prognosztikai csoportot alakítottak ki a PSA-értéke alapján: ha (1) 0,2 ng/dl alatt maradt, (2) 0,2- 4 ng/dl közötti tartományba esett, vagy (3) 4 ng/dl fölé emelkedett. A betegeket átlagosan 23,1 hónapig követték. Azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés megkezdése után 7 hónappal a PSA 0,2 ng/dl alatt maradt, 60,4 hónapos átlagos túlélést, akiknél 4 ng/dl fölé emelkedett, csak 22,2 hónapos átlagos túlélést regisztráltak (P<0,001).

Többváltozós analízissel vizsgálva egyértelműen a 0,2 ng/dl-es határértéken belül maradók és a kisebb volumenű áttétekkel rendelkezők éltek hosszabb ideig (P<0,01). A 0,2 ng/dl határértéken belül maradtak között többen voltak a kis kiterjedésű áttéttel rendelkező és a docetaxelt (is) kapó betegek: a docetaxel kezelésben is részesült betegek 45,3%-a, az egyedüli ADT kezelésben részesült betegek 28,8%-a maradt a 0,2 ng/dl határértéken belül. Ugyanakkor a legjobb átlagos túlélést (72,8 hónap) azok a betegek érték el, akik egyedüli ADT-t kaptak, kis kiterjedésű betegségük volt és PSA-értékük a 7 hónapos kezelést követően nem haladta meg a 0,2 ng/dl-t.

A vizsgálók a betegeknél a docetaxel kezelést az ADT terápia kezdete után különböző időpontokban indították: Azoknál volt megfigyelhető a legjobb prognosztikai érték, akiknek már az ADT kezelés megkezdésekor is adtak docetaxelt.

A szerzők szerint a vizsgálat számos kérdést vet fel. A legfontosabb, hogy meg kell-e várni az egyértelmű progressziót, vagy érdemes lenne-e a modern androgén-receptor ellenes gyógyszereket (abirateron vagy enzalutamid) már a progresszió kialakulása előtt bevetni.