Szilikózis ritka szövődménnyel
Kovasav és szilikát ásványi porok belélegzése számos kórszövettani változást idézhet elő a tüdőben és mellhártyában. A mellkasi folyadék a szilikózis egy rendkívül ritka formája.
A szilikózis a tüdőnek különböző, első sorban szilícium tartalmú ipari porok belégzése következtében kialakuló betegsége.
A kristályos kovasav tüdőbeli fagocitózisa lizoszómás károsodást okoz, aktiválva az NALP3 inflammaszómát, és beindítva a gyulladásos kaszkádot. Amíg a bányászat jelentős volt Magyarországon jóval több esetet tartottunk nyilván, mint napjainkban; de jellegzetes radiológiai elváltozásokat mutató betegek még ma is megfordulnak a tüdőgondozókban. Ilyen elváltozások a szilikotikus göbök, az intersticium kiszélesedése, a fibrózis, valamint a mellhártya megvastagodás. A mellkasi folyadék a szilikózis egy rendkívül ritka formája, a Case Reports in Medicine-ben Salih és mtsai által ismertetett esetet megelőzően csak két betegről jelent meg közlemény.
Egy koszorúér-betegségben szenvedő, magas vérnyomásos, cukorbeteg 77 éves úriember kereste fel az ügyeletet négy hete tartó és egyre rosszabbodó nehézlégzés miatt. Nem számolt be: köhögésről, köpetképződésről, vérköpésről, paroxizmális éjszakai nehézlégzésről, orthopnoeról, lábdagadásról, lázról, hidegrázásról, súlyvesztésről, vagy éjszakai izzadásról. Sohasem dohányzott, nincs korábbról ismert jelentős tüdőbetegsége, de közel 50 évig ipari por-expozíciónak volt kitéve. Ötven és hatvan év közötti időt töltött kövek faragásával és őrlésével, többek között gránittal is dolgozott. Habár felnőttkora során többnyire légzőmaszkot viselt, számos éven keresztül egyáltalán nem alkalmazott ilyesfajta védelmet. Mellkasi röntgen kimutatta a tüdő jobboldali infiltrátumát, kétoldali mellhártya megvastagodást, és folyadékgyülemet. A mellkasi CT mérsékelt-fokú kétoldali mellhártya megvastagodást, és folyadékgyülemet mutatott, továbbá számos kétoldali intrapulmonáris gócot. Alapos kivizsgálás után szilikózist állapítottak meg nála. (Videókamerás tüdőbiopsziára, mellkascsövezésre, és mechanikus pleurodézisre is sor került. A tüdőbiopszia (torakoszkópos reszekció) összefonódó kollagéncsomókból álló szilikotikus gócokat mutatott a tüdő parenchimában.
A foglalkozási szilikózis pulmonáris és extrapulmonáris formákat is ölt. A mellhártya érintettsége a tüdőszilikózis során jól ismert, és számos formában jelentkezhet, főként az előrehaladott tüdőfibrózisnál. Több szerv- máj, vese, lép, hilusi és extratorakális nyirokcsomók, valamint a mandula és a hashártya - is érintett lehet. A tuberkulózis a szilikózis egy jól ismert komplikációja. Összefüggést találtak továbbá a szilikózis és a krónikus vesebetegségek, a szisztémás szklerózis, és a daganatképződés között. A szilikózis diagnosztizálása általában három fő tényezőn múlik: korábbi jelentős szilikátpor expozíció megfelelő lappangási idővel az első expozíciótól számítva, kompatibilis radiológiai jellemzők, és más, lehetséges diagnózisok kizárása, úgymint miliáris tuberkulózis, gombafertőzések, szarkoidózis, idiopátiás tüdőfibrózis, más intersticiális tüdőbetegségek, és elsődleges vagy másodlagos tüdőrák.
Az eset ismételten felhívja a figyelmet a munkavédelmi eszközök használatára, a szilikózis késői szövődményeire és a mellkasi folyadékgyülem differenciáldiagnosztikai nehézségeire.
Forrás: Case Reports in Medicine
