hirdetés

Terápiás és gazdasági csodaméreg

Az egyesült államokbeli orvosi magánrendelések sztárja lett a botox, és igen valószínű, hogy az eredetileg kancsalság kezelésére használt szer off-label alkalmazása a közeljövőben is exponenciális sebességgel növeli a bevételeket.

hirdetés

A Time magazin e heti száma címlapján hozza a történetet, ami beszámol a „mindent gyógyító csodaszer”, a Clostridium botulinum baktérium egyik toxinja karrierjéről. Bár a kezelés kockázatai még ma is nagyrészt ismeretlenek, a botoxot már egyáltalán nem csak ráncok kezelésére használják, annyira nem, hogy a kozmetikai célú kezelések bevételét meghaladja a terápiás alkalmazásból származó haszon. A forgalmazásból származó bevételek 1990-ben kezdtek exponenciálisan növekedni, és az 1990-es 13 millió dolláros bevétel 2015-re majdnem hússzorosára, 2,5 milliárdra nőtt.

A forgalom növekedésének generátorai az orvosok voltak, írja Alexandra Sifferlin, akik az amerikai szabályok szerint szabadon használhatnak off-label indikációban FDA által befogadott szereket, az egyetlen korlátozás a gyógyszergyárakat köti: tilos az off-label alkalmazás marketingje. Használják is a szert számos meglepő esetben, a befogadott indikációkon (pl. strabizmus, blepharospazmus, cervikális dystonia, súlyos izzadás, migrénprevenció, hiperaktív húgyhólyag, izomspaszticitás) kívül hátfájdalom, fájdalmas közösülés, ejaculatio precox, depresszió vagy Parkinson-kór kezelésében. Mint a cikkíró megjegyzi, a szer karrierje jól példázza, hogyan tud a gyógyszeripar kasszasiker gyógyszereket kreálni.

A botulinum toxin a neuromuszkuláris junkcióban az ingerületátvivő acetilkolin felszabadulását gátolva okoz bénulást – ez a hatásmechanizmus számos felhasználási módját magyarázza, azonban arról fogalmunk sincs, hogyan befolyásolhatja a migrént vagy a depressziót. Mindkét hatásra véletlenül derült fény: a kozmetikai kezelésben részesülők számoltak be róluk.

Egyébként a botulinum toxin ráncok elleni alkalmazása is off-labelként és véletlen felfedezésként indult. 1989-ben egy oftalmológus kapott FDA-engedélyt az Oculinum nevű szer kancsalságban történő felhasználására, amit az Oculinumot két év múlva 9 millió dollárért megvevő cég keresztelt át Botoxra (a szemész betegei számoltak be a szer ránc-csökkentő mellékhatásáról). Az eredetileg kontaklencse-mosó folyadékkal kereskedő cég megfogta az isten lábát: a forgalma már a ránckezelésre való 2002-es befogadás előtt meghaladta az évi 500 millió dollárt. A 2002-es befogadással a Botox az első farmaceutikum lett, aminek használatát kozmetikai célokra is engedélyezték. 2000 és 2015 között 759%-kal nőtt a toxin ráncok elleni felhasználása, és az Amerikában mára kulturális jelenséggé vált Botoxot a hollywoodi színészek újabban kötelességszerűen használják a hónalji izzadságmirigyek bénítására is. Mindemellett ma a legtöbb pénzt nem a kozmetikai, hanem az orvosi felhasználás adja, pl. alkalmazzák a krónikus migrén prevenciójában– erre a lehetőségre is a ránckezelés mellékhatásaként derült fény. Mivel azonban jelenleg a migrén hatásmechanizmusa is ismeretlen, azt sem tudjuk, a botox mi módon akadályozza a migrént. Annyi bizonyos, hogy drágán teszi: egy injekció 350-500 dollár az USA-ban, a migrénkezeléshez pedig 31 injekciót adnak a fej és a nyak különböző pontjaiba. A beszámolók szerint a hatás 3-6 hónapig tart.

Egy másik véletlenül felfedezett meglepő felhasználási mód, a terápiarezisztens depresszió kezelésében való alkalmazás viszont olyan óriási üzleti sikerrel kecsegtet, hogy már folynak a 2-es fázisú klinikai vizsgálatok az indikáció befogadása érdekében; az eddigi adatok szerint a betegek fele esetében csökkennek a tünetek. A depresszió és a migrén elleni hatás mechanizmusa a feltételezések szerint az lehet, hogy a szer valószínűleg bejut a központi idegrendszerbe, illetve a depresszió elleni hatás magyarázataképpen szóba kerül a faciális feedback hipotézis: ha megbénított mimikai izmainkkal nem tudunk szorongó vagy szomorú arcot vágni, talán a szorongó vagy szomorú érzéseink is megszűnnek.

A gyártó-forgalmazó cégen kívül az USA-ban az orvosi praxisok is igen sokat profitálnak a botoxos kezelésekből, mindazonáltal a kialakult, akár halálos mellékhatások miatt az off-label alkalmazás kapcsán számos per is indult (a botulinum toxin ételbe kerülve is halálos mérgezést okozhat, továbbá biológiai fegyverként az egyik legveszélyesebb méreg). Egy perig jutó esetben egy gyermek cerebralis palsy szindrómáját, másszor egy felnőtt kézremegését akarták megszüntetni az emberiség által ismert egyik legtoxikusabb szerrel. Az elhalálozott gyermek családja végül peren kívüli megegyezésben 6,75 millió dollárt kapott a cégtől (amely korábban már 600 millió dolláros büntetést is fizetett off-label alkalmazás marketingjéért).

2009 óta az FDA kötelezi a szer gyártóját, hogy a dobozon fekete keretes figyelmeztetésként feltüntesse: az alkalmazásnak súlyos mellékhatásai lehetnek, azonban ezt a figyelmeztetést az orvosi rendelőket felkereső páciensek nemigen olvassák. A Time cikkírója szerint egyébként a közeljövőben növekedni fog a való életbeli kísérletezés az amerikai praxisok betegeivel, ha a megválasztott elnök, Trump beváltja az ígéretét, miszerint már az első 100 napban radikálisan csökkenti az FDA-adminisztráció létszámát.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.