Tünetmentes atherosclerosis

Az Egyesült Államokban a koronária-betegség (CHD) okozta halálozás 2008 és 2018 között 9,8%-kal csökkent. Ugyanakkor 2018-ban az USA-ban a CHD volt a halálozás vezető oka 366.000 halálesettel. A CHD a koszorúerek (CAD) betegségének következménye. A koleszterin és az egyéb anyagok plakkok formájában lerakódnak a szívet és a test többi részét vérrel ellátó artériák falában, ezek a plakkok beszűkítik az artériákat és azok teljes elzáródása esetén szívrohamot eredményeznek.

A koronáriákban lévő kalcium-lerakódásokat tartalmazó plakkokat CT segítségével „coronary artery calcium (CAC)- méréssel végzik. Az eredményeket pontozzák (CAC -, vagy Agatson-féle score), melynek alapján megbecsülhető az illető beteg kockázata. A CAC-pontozás a következő:

Bár a CAC pontozás segítséget nyújt a kockázat felmérésében, de vannak olyan plakkok is, melyek szintén emelhetik a CHD kockázatát, azonban nem láthatóak, mivel nincs bennük kalcium.

A kardiovaszkuláris kockázati rendszer kifejlesztése

A CAC osztályozás ilyen vakfoltjai és a kardiovaszkuláris betegségek (CVD-k) kockázatának változásai miatt indították svéd kutatók Prof. Dr. Göran Bergström (University of Gothenburg) vezetésével a Swedish CArdioPulmonary Bioimage Study (SCAPIS) nevű prospektív, népességi alapú vizsgálatot, melynek eredményei a Circulation c. folyóiratban jelentek meg. A kockázati faktornak tekintették a dohányzást, a magas koleszterinszintet, az ülőmunkát, a kevés fizikai aktivitást, az elhízásra vezető rossz minőségű táplálkozást és a diabetest.

A SCAPIS vizsgálatban a legújabb technikákat használták a kardiometabolikus kockázat felmérésére. A prevalencia, a jellemzők és az atherosclerosis súlyosságának megítélésére a koronáriák komputer tomográfiás angiográfiáját (CCTA), a szívet ellátó erek kontrasztanyagos, 3D CT vizsgálatát alkalmazták szívbetegség nélküli személyeken. Később összehasonlították CAC-pontozást és a CCTA értékeléseket.

A vizsgálatba 30.154 (50 és 64 év közötti) résztvevőt vontak be találomra Svédország hat városából 2013 és 2018 között. A vizsgálatba vontak közül 25.182 személynek nem volt szívbetegsége, 50,6%-uk nő volt. A CCTA vizsgálatok alapján három kategóriába sorolták a betegeket: (1) nincs atherosclerosisa, (2) 1-49%-os stenosisa van, (3) stenosisa 50%-os, vagy annál nagyobb mértékű. Az 50% fölötti szűkület már a véráramlás jelentős akadályát képezi.

A résztvevők 42,1%-ánál atherosclerosist mutattak ki a CCTA-val. A résztvevők 5,2%-ában a három nagy koronária artéria közül legalább egyben jelentős szűkületet lehetett látni, és a résztvevők 8,3%-ában meszet nem tartalmazó plakkokat találtak. Összességében a résztvevők 1,9%-ánál súlyos betegséget mutattak ki, ami vagy a bal fő arteriát, a bal elülső leszálló arteria proximális szakaszát, vagy mindhárom koronáriát érintette. Az atherosclerosis csaknem kétszer olyan gyakori volt férfiaknál, ami kb. 10 éves előnyt jelentett a nők számára.

Az atherosclerosis az életévek számának növekedésével gyakoribbá vált, 1,8-szor többször fordult elő a 60-64 évesek, mint az 50-54 évesek körében. A CAC-értéknövekedésével nőtt a CCTA-val kimutatott atherosclerosis aránya is. Összességében a 0-ás CAC érték mellett a résztvevők 5,5%-a volt atherosclerotikus, 0,4%-uknál szignifikánsan csökkent vérátáramlás volt kimutatható. A 400-as fölötti CAC érték mellett minden résztvevőnél atherosclerosis látszott, 45,7%-ban szignifikáns szűkülettel.

Dr. Hoang Nguyen (Medical Center in Fountain Valley, CA) úgy kommentálta az eredményeket, hogy bár a korábbi, népesség alapú vizsgálatokból tudtuk: az atherosclerosis igen elterjedt, de „ az valóban meghökkentő, hogy ha találomra kiválasztunk 10, relatíve egészséges 50-es éveiben, 60-as évei elején járó személyt, és közülük négynél valamilyen mértékű atherosclerosis mutatható ki. Közel 5%-uknál jelentős koronária betegség áll fenn – ami az artériák 50%-os szűkületét jelenti – és kb. 2%-uknál a megbetegedés már nagyon veszélyes.” Szerinte azonban a hosszútávú követés hiányában nem tudni, mi a teendő, milyen aggresszíven kell ezeket a betegeket kezelni, és az sem, hogy pl. a sztatinok adását korábban el kellene-e kezdeni?  

Bár a vizsgált populáció az általános népességet képviseli, de a demográfiailag eltérő, Svédországon kívüli népességre nem általánosítható. A vizsgálat további korlátja, hogy nincsenek betegkövetési adatok. Szükség lenne a későbbi súlyos események adataira, hogy megítélhessük, vajon a magas kockázatú betegek kimutatásában a CCTA teljesítménye felülmúlja-e a CAC pontozási rendszer teljesítményét? A SCAPIS vizsgálat utánkövetési adatai 2024-2025-ben várhatók.

Forrás:

Uildriks L. Atherosclerosis present in 42% of adults without heart disease. Fact checked by Catherine Carver, MPH. Medical News Today. September 22, 2021.

Bergström G, Persson M, Adiels M, et al. Prevalence of subclinical coronary artery atherosclerosis in the general population. Circulation 2021;144:916-929.