Új célpont az asztma és az autoimmun betegségek kezelésében
Új molekuláris módszerekkel végzett vizsgálatok szerint a PD-1 nem csak egyes tumortípusokban, hanem az asztma és más autoimmun kórképek eseteiben is terápiás célpont lehet.
Az Egyesült Királyságban működő Wellcome Trust Sanger Institute kutatói a Nature című lapban jelentették meg a fenti adatokat ismertető közleményüket.
A most napvilágot látott vizsgálatban a kutatók az immunrendszer nemrégiben felfedezett sejtcsoportját, az ILC-ket (innate lymphoid cells) tanulmányozták. E csoporton belül az ILC2-sejtek olyan alcsoportja különíthető el, amelyek a fertőzések és asztma kapcsán befolyásolják az immunválaszokat. A szerzők megfigyelték, hogy a tüdőben gyulladásos elváltozásokat eredményező pollenek vagy toxinok szervezetbe jutásakor az ILC2-sejtek szintje jelentősen megemelkedik. Arról azonban egyelőre keveset tudunk, hogy az ILC2-sejtek hogyan alakulnak ki a csontvelő ILC-progenitor sejtjeiből, illetve alkalmasak-e az egyes markerek megkülönböztetésére.
A kutatócsoport az ILC-k vizsgálatára első ízben használt egy új módszert, az egysejt- (single-cell) RNS-szekvenálást. A single cell RNS-szekvenálás és a hozzá hasonló módszerek segítségével a genetikai szempontból hasonló sejtek közötti egyedi különbségek azonosíthatók. Az újfajta RNS-szekvenálással kísérleti egerek csontvelőjéből származó több száz sejtben tanulmányozták, hogyan alakulnak ki az ILC-k és sikerült pontosan feltérképezniük az ILC-progresszió különböző (a progenitor stádiummal kezdődő) stádiumait. Azt találták, hogy az ILC-progenitorok PD-1 proteint expresszálnak a felszínükön, és alapjában véve azt állapították meg, hogy az aktivált ILC2-sejtekben ugyancsak magas a PD-1-szint.
A szerzők álláspontja szerint a PD-1 egyszerű antitestkezeléssel történő célba vételével eltávolíthatók e potenciálisan ártalmas sejtek.
A PD-1 a rákkezelésben már korábban is ismert terápiás célpont volt, amikor is a gyógyszeres kezelés az immunsejtek másik csoportját alkotó - a daganatsejteket normális körülmények között elpusztító- T-sejtek felszínén lévő proteineket veszi célba.
A tumorsejtek ugyanis képesek a T-sejtek deaktiválására oly módon, hogy specifikus molekulákat kapcsolnak a PD-1 feszíni fehérjékhez. Egyes daganattípusok kezelésére kifejlesztett PD-1 blokkolók megakadályozzák a ráksejtek PD-1 fehérjékhez kötődését, ezáltal azt, hogy a T-sejteket deaktiválják.
A kutatók azt remélik, hogy az ILC2-sejtekben lévő PD-1-gyel kapcsolatos új megfigyelések javíthatják a jelenlegi rákterápiák eredményességét, illetve segítséget nyújthatnak újfajta terápiák kifejlesztésére asztmában és más autoimmun betegségekben szenvedők számára.
„A mostani vizsgálat újabb adatokkal szolgált ahhoz, hogy oly módon szerezzünk alaposabb ismereteket az immunrendszer biológiájáról, amit korábban lehetetlennek tartottunk. Ha tudni akarjuk, miként befolyásolhatjuk az ILC-k aktivitását, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogyan alakulnak ki, illetve milyen tényezők kapcsolják ki és be működésüket. Ez nemcsak az asztma és egyéb gyulladásos kórképek újfajta terápiás módszereinek kifejlesztésében lehet hasznos, hanem hozzájárulhat annak megértéséhez is, mi történik a PD-1-gyel a rákkezelés alatt. Ezen túlmenően az újabb adatok birtokában potenciálisan növelhetjük a rosszindulatú daganatok jelenlegi terápiájának hatékonyságát is” – mondja a közlemény első szerzője, dr. Yong Yu, a Wellcome Trust Sanger Institute kutatója.
