Ultrahangvizsgálat az agysérülések diagnosztikájában
Jelentősen javíthatja az agysérültek túlélését és további sorsát egy új ultrahangtechnológia, amellyel kimutathatók a koponyaűri vérzések.
A vizsgálathoz szükséges szoftvert a University of Aberdeen kutatói dolgozták ki az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának anyagi támogatásával. Az új ultrahangtechnika előnye, hogy (például háborúban) már a helyszínen elkészíthetők a sérült (katona) agyáról háromdimenziós (3D) felvételek, amelyeket aztán szakértőhöz lehet továbbítani véleményezésre. A módszer egyelőre még csak a fejlesztés korai fázisában tart, alkalmazhatóságát azonban már kórházi betegeken tesztelték a való életkörülményei között.
A katonai alkalmazáson túl a módszer a civil lakosság vizsgálatában is használható, segítséget nyújthat a mentők számára, hogy már az első ellátás helyszínén felismerjék a stroke vagy más ok következtében fellépő agyvérzést.
A „fedett fejsérülések” – mint amilyen például a koponyaűri vérzés vagy az ütközések és robbanások következtében fellépő egyéb károsodások –halálozási aránya magas, és a túlélő betegek körében gyakori az egész életre kiható rokkantság. Korai felismerés esetén az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetők a hosszú távú következmények. A mégoly enyhe koponyasérüléseknek is lehet tartós, akár az egész további életre kiható következménye, amennyiben nem történik korai kezelés. Ilyen következmény lehet a depresszió, memóriazavarok, figyelemhiány és más mentális problémák.
Dr. Leile Eadie, a University of Aberdeen kutatója így fogalmaz: „Nagy szükség volt új diagnosztikai módszer kidolgozására, mivel háborús körülmények között nagy kihívást jelent e sérülések helyszíni diagnosztikája, aminek hiányában nem kezdődhet meg a kezelés sem a hosszú távú következmények kivédésére. Szokványos körülmények között az ultrahangvizsgálatot nem használjuk agyi képalkotásra, de reményeink szerint a további kutatások is azt igazolják majd, hogy alkalmas lehet a fejsérülések korai helyszíni diagnosztikájára. Háborús körülmények között nem kaphatnak szerepet a CT- és MR-berendezések, mivel drágák, és súlyuk miatt mozgatásuk is nehézkes és költséges, az ultrahangberendezések azonban könnyebben elérhetővé tehetők.”
Fontos megjegyezni, hogy az agyi ultrahangvizsgálatokhoz sem szükséges más hardver, mint ami már jelenleg is rendelkezésre áll a kórházakban. A képalkotás az ultrahangos vizsgálófejhez csatlakoztatható szenzorral történik, melynek segítségével azokból a pontokból tehető láthatóvá az agy, ahol a koponyacsont a legvékonyabb. Az érzékelő másodpercenként 40 kép készítésére képes, majd 2000 kép alapján 3D felvételek rekonstruálhatók.
A szoftvert úgy alakították ki, hogy az már alapszintű ultrahangos vizsgálói tapasztalatokkal is használható legyen. Vizsgálat közben a berendezés kijelzi, melyek azok a területek, melyeknek vizsgálata már megtörtént, illetve melyek várnak még ábrázolásra. A vizsgálat befejeztével a képanyag szakemberhez továbbítható értékelésre, aki a felvételek alapján javaslatot tehet a helyszíni ellátó egység számára a további kezelésre.
Háborús körülmények között a katonák „láthatatlan” sérülései jelentik a legnagyobb problémát, ezért nyújthat rendkívül nagy segítséget egy ilyen viszonylag egyszerű diagnosztikai módszer.
A vizsgálathoz szükséges berendezés kis súlyú, könnyen szállítható és könnyen kezelhető, hiszen már a jelenlegi klinikai gyakorlatban is széles körben elterjedtek a helyszíni – például intenzív osztályon, műtőben használható − hordozható ultrahangkészülékek. Az új módszer remélhetőleg javítja a helyszíni diagnosztikát és a korai felismerést, ezáltal a beteg hosszú távú ellátását.
