A COVID-19 elleni oltóanyagok vizsgálatainak jelenlegi helyzete
A COVID-19 elleni oltóanyag fejlesztői közül három nagy gyógyszergyár közzétette a vizsgálatok részletes protokolljait, a negyedik múlt héten kezdte a fázis III vizsgálatokat, de még 2 gyógyszergyár is nagyon jól halad.
A COVID-19 megelőzésére alkalmas oltóanyagot fejlesztő cégek közül három közzétette a vakcinák vizsgálatának részletes menetét, mely tartalmazza a résztvevők beválasztásának kritériumait, a fejlesztés alatt álló oltóanyagtól elvárt hatásosságot és a termékek összetételére vonatkozó egyéb részleteket.
A gyártók tipikusan nem hozzák nyilvánosságra a fejlesztés alatt álló vakcináik preklinikai vizsgálatait, de ez most a nagyobb átláthatóság érdekében a koronavírus vakcinák esetén nem őrzik az eredményeket. És nem csak azért, mert az amerikai orvosok szövetsége (American Medical Association) augusztus végén levélben kérte az FDA-t, hogy adjon tájékoztatást az orvosoknak a COVID-19 vakcinák elbírálás alatt lévő folyamatairól. A cégek saját elhatározásuk alapján hozzák nyilvánosságra vizsgálatuk adatait: 2020. szeptember 17-én a ModernaTX közzé tette a fejlesztés alatt álló mRNA-1273-as SARS-CoV-2 elleni vakcina Fázis III vizsgálatának protokollját, és nem sokkal ezután, szeptember 19-én a Pfizer/BioNTech nyilvánosságra hozta saját vakcinája I/II/III fejlesztési fázisainak protokollját, és hasonlóképp tett az AstraZeneca – aki az Oxord University-vel közösen fejleszt egy COVID-19 ellenes oltóanyagot.
Az esetleges problémákat sem titkolják. Mint azt szinte valamennyi médium főcímeiben olvashattuk, az AstraZeneca által fejlesztett vakcina vizsgálatát két résztvevő váratlan megbetegedése miatt időlegesen le is állították, majd alapos elemzéseket és vizsgálatokat követően egy hét múlva újra indították. Az idő szorít, a fejlesztőkre hatalmas politikai nyomás is nehezedik, az oltásellenesek és összeesküvés elmélet gyártók tábora egyre dagad, kiemelten fontos tehát, hogy az embereknek bízzanak a majdan forgalomba kerülő COVID-19 vakcinákban.
Az AstraZeneca a klinikai vizsgálatok az átláthatóságról
Az AstraZeneca AZD1222 vizsgálat 110 oldalas protokollja körvonalazza a felnőttek két adag intramuszkuláris vakcinájához társuló hatásosság, biztonságosság, tolerabilitás és reakciókészség értékeit a placebóhoz képest. A clinicaltrials.gov oldalon található információ szerint 30.000 személyt kívánnak beválasztani a vizsgálatba és az elsődleges értékelés 2020. december 2-ára várható. A cég kijelentette, hogy a „a koronavírus pandémia példátlan globális hatása és az információk nyilvánosságra kerülése érdekében az AstraZeneca nyilvánosságra hozta az AZD1222 klinikai vizsgálat felépítését és részletes protokollját. Mint a legtöbb klinikai fejlesztés esetén, a protokollok jellemzően nem nyilvánosak a vizsgálatok bizalmas volta és sértetlensége okán. Az AstraZeneca kiváló partnereivel együtt arra törekszik, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek a klinikai vizsgálat legfrissebb információi.”
A Moderna módszertana
A cambridge-i székhelyű amerikai Moderna már az engedély hiányában is megkezdet oltóanyagának gyártását, melyből évente akár 500 millió és 1 milliárd adagot lesz képes előállítani. A ModernaTX 135 oldal protokollja körvonalazza az elsődleges vizsgálat céljait, a 28 napos időközzel adott két védőoltás hatásosságát, biztonságosságát és reaktogenicitását. A kutatók szintén 30.000 résztvevőt kívánnak a vizsgálatba bevenni, akik random módon vagy vakcinát, vagy placebót kapnak. A vizsgálat elsődleges értékelése 2022. október 27-ére várható.
A Pfizer protokoll
A Pfizer és a német BioNTech vizsgálatában elsősorban azt kutatják, hogy a különböző életkorú személyek vakcinálásánál milyen adagokat kell majd használni. 20 elsődleges biztonságossági tulajdonságot figyelnek, többek között a bármilyen helyi vagy szisztémás történés formájában jelentkező mellékhatásokat és a súlyos mellékhatásokat. A hatásosság másodlagos végpont. A vizsgálatba 28.481 felnőttet szándékoznak besorolni, az elsődleges értékelés 2021. április 19-ére várható.
A Prizer és a BioNTech is felismerte, hogy a COVID-19 pandémia egy olyan különleges állapot, ahol az átláthatóság egyértelműen szükséges. A Pfizer szóvivője, Sharon Castillo így nyilatkozott a Medscape Medical News-nak. „Hiszünk abban, hogy a teljes protokoll hozzáférhetővé tétele alátámasztja és megerősíti, hogy a betegeink érdekében legszigorúbban ragaszkodunk a szakmai és szabályozási követelményekhez. A legújabb fertőzési adatokra alapozva a Pfizer és a BioNTech úgy véli, hogy október végére meggyőző véleményt tud mondani a vakcina hatásosságáról. Sem a Pfizer, sem az FDA nem léphet klinikai vizsgálataink adatainak beérkezése előtt”. Amennyiben a klinikai vizsgálat, az engedélyeztetési, vagy jóváhagyási folyamat a tervek szerint halad, akkor a Pfizer és a BioNTech 2020 végére 100 millió adagot, és 2021 végére világszerte kb. 1,3 milliárd adagot tud biztosítani.
A Pfizer semmiképp sem mond le az idő sürgetése és a versenytársak szorítása miatt a megfelelően bizonyított hatásosságról és biztonságosságról – mondta a szóvivő. "Nem vágjuk le a sarkokat ebben a versenyfutásban. Nálunk a betegek biztonsága a legelső, a Pfizer nem hoz forgalomba egy olyan vakcinát, aminél nem állnak rendelkezésre a hatásosság és a biztonságosság tökéletes bizonyítékai."
Pozitív irányú elmozdulás
A COVID-19 védőoltás népegészségügyi haszna csak akkor jelentkezik, ha az emberek túlnyomó többsége felveszi majd az oltást. A vizsgálati protokollok nyilvánosságra hozatala a többi kutató és orvos, valamint a nagyközönség számára lehetőséget teremt a protokollok bírálatára, közben mindenki megértheti, hogy a vizsgálatok során a hatásosság mielőbbi igazolására törekednek. Az információk elősegíthetik az engedélyeztetés folyamatát is.
Johnson & Johnson
Nagyon reményteljes Fázis I/IIA vizsgálatok folytak az USA-ban és Belgiumban felnőtteken az Ad26.COV2.S (COVID-19 vakcinával (NCT04436276), ami makákó majmokon egyetlen injekcióval védelmet nyújtott a COVID-19 ellen. A Johnson & Johnson, Janssen cég leányvállalata a protokoll nyilvánosságra hozatala után szeptember 23-án pedig megkezdték 18 éven felüli felnőttek bevonásával a Fázis III vizsgálatokat, amelyekben kiemelt figyelmet szentelnek a 60 éven felüli önkénteseknek. Az ENSEMLE vizsgálatukba 3 földrész 60.000 önkéntesét vonják be, a védőoltás egyetlen dózisának biztonságosságát és hatásosságát vizsgálják a placebóval szemben.
A Sanofi és az amerikai Merck egyaránt kétféle oltóanyagot is fejleszt
Mindkét óriáscég nagy tapasztalattal rendelkezik az oltások fejlesztésében, tesztelésében és gyártásában. A Sanofi egyik vakcinája (a Moderna és a Pfizer/BioNTech által fejlesztett vakcinához hasonlóan) új technológiával készül és hírvivő RNS (mRNS)-en alapul. A cég a fejlesztést a Translate Bio (Lexington, Massechusetts) biotech céggel közösen végzi, amelynek már jelentős tapasztalata van az mRS alapú terapeutikumok fejlesztésében. John Shiver a Sanofi gyógyszerkutatási vezetője szerint a cég 2021 második felében 90-360 millió adag vakcinát tud majd előállítani a vakcinából, melynek klinikai Fázis 1/2 vizsgálatai novemberben indulnak.
A Sanofi egy másik vakcinát is fejleszt, amelyhez a Flubok influenzaoltás előállításakor használt gyógyszerkutatási platformot használják. Ezt a rekombináns protein vakcinát egy - a GlaxoSmithKline által gyártott - adjuvánssal (az immunrendszer válaszát serkentő szerrel) együtt alkalmazzák majd. A klinikai tesztelés 1/2 Fázisa 440 önkéntes bevonásával már zajlik. A biztonságra és az immunogenicitásra (immunválaszt indukáló képességre) vonatkozó adatokat december végére várják, addigra már elő is állítanak 100 millió adagot az oltóanyagból, a termelést 2021-re várhatóan 1 milliárd dózisra tudják felfuttatni. Ebből az oltóanyagból valószínűleg két dózis beadására lesz szükség, bár a cég vizsgálja az egy dózissal történő vakcináció lehetőségét is. Ennek a vakcinának az előnye, hogy az mRNS vakcináktól eltérően tárolásukhoz és szállításukhoz nem szükséges extrém alacsony hőmérséklet.
A szintén kétféle vakcinát fejlesztő amerikai Merck egyik oltóanyagát- az IAVI (the International AIDS Vaccine Initiative)-val közösen fejleszti, és az Ebola elleni kiváló hatékonyságú oltóanyag fejlesztésénél már alkalmazott, így már ismert platform segítségével készül: a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus genetikai anyagát az embert megfertőző, de betegséget nem okozó állati vesicular stomatitis virus (VSV) genetikai anyagával fúzionáltatják. A VSV váza robusztus és gyors immunválaszt vált ki, így ebből az oltóanyagból valószínűleg egyetlen dózis is elegendő lesz a védettség kialakulásához, és ha ugyanúgy működik, mint az Ebola elleni oltóanyaguk, akkor várható, hogy idősekben és fiatalokban ugyanolyan védelmet eredményez. Az IAVI azt is vizsgálja, hogy lehetséges-e szájon át beadni a vakcinát. A klinikai vizsgálatok várhatóan ez év végén indulnak.
Az amerikai Merck másik oltóanyaga, amelyet az (újonnan felvásárolt leányvállalatával, az osztrák székhelyű) Themis BioScience-szel együttműködve fejleszt a SARS-CoV-2 genetikai anyagát egy legyengített kanyaróvírus vektorral juttatja be az emberi szervezetbe. Ennek is megkezdődtek már a klinikai vizsgálatai.
Mindegyik cég fontosnak tartja az időzítést. De mindegyik elkötelezett a betegbiztonság iránt és csak hatékony és biztonságos oltóanyagot kíván piacra dobni, amely lehetőleg tartós védettséget biztosít. És bár nagy a verseny, de sajnos a világméretű járvány akkora probléma, hogy "mindegyiküknek fog jutni a tortából" legyenek akár a verseny 5. vagy 7. helyezettjei - mondja Nicholas Kartsonis, az amerikai Merck kutatólaboratóriumainak fertőző betegségekkel kapcsolatos klinikai kutatásait vezető kutatója.
Források:
