Krónikus fáradtság long-COVID betegségben

Egy új vizsgálat szerint az akut COVID-19 betegség után is nehézlégzéssel küzdő személyeknél a normál mellkasröntgen, normál mellkas CT és normál légzésfunkciós próbák (PFT-k) ellenére légzési és keringési eltéréseket lehet a spiroergometria⁺ (cardiopulmonary exercise testing, CPET) segítségével kimutatni, amelyek sokszor krónikus fáradtságot okoznak.

Dr. Donna M. Mancini (Icahn School of Medicine at Mount Sinai, New York City) és munkatársai 2021. novemberében a Journal of American College of Cardiology: Heart Failure c. lap online kiadásában arról számoltak be, hogy 41 post-COVID-os beteg többségénél spiroergometria segítségével keringési zavarokat és abnormális légzési mintázatot mutattak ki. Ezen betegeik közel felénél a „myalgiás encephalomyelitis/krónikus fáradtság” szindrómának (ME/CFS-nek) megfelelő tünetek jelentkeztek: dysautonomia és neurovasculáris működési zavar. A betegeknek a normál mellkasröntgen, normál mellkas CT, és légzésfunkció mellett nehézlégzése volt, aminek okát nem ismerjük. Az okok között felmerült a szorongás is. Az elsőként szóba jövő parenchymális tüdőelváltozás és szívbetegség ezen betegeknél kizárható volt, annak ellenére, hogy sok betegnél a COVID-19 után némi parenchymális tüdőelváltozás, pulmonális hipertónia, szívizom-károsodás marad.

A kutatók 41 betegnél végeztek spiroergometriai vizsgálatot és a tünetek felmérését a „Fukuda 1994”-es kritériumok alapján, átlagosan 8,9 hónappal az akut COVID-19 lezajlása után. A betegek ejekciós frakciója átlagosan 59%-os volt. A csúcs VO₂ átlagosan 20,3 ml/kg/min (a jósolt 77%-a), a VE/VCO₂ lejtő 30 volt. A CO₂ végső nyomás 33,5 Hgmm. A betegek 58,5%-ánál a VO₂ csúcsértéke az előre látható 80%-a volt, minden betegnél keringési korlátok akadályozták az ergométeren nyújtott teljesítményt. A 17 normális VO₂ csúccsal rendelkező betegnél légzési eltérések voltak észlelhetők, háromnál a respiratorikus csúcs 55 fölött volt. 26 esetben diszfunkcionális (gyors és hibás) volt a légzés. Összességében 36 betegnél (88%) légzési eltérések és diszfunkcionális levegővétel volt kimutatható megnövekedett VE/VCO₂-vel és/vagy PetCO₂ alatti hipokapniával. Végül 19 betegnél (46%) lehetett az 1994-es kritériumok szerinti krónikus fáradtság szindrómát azonosítani.

A jelenlegi guideline-ok long COVID esetén csak rövid spiroergometriai vizsgálatot javasolnak, azokat is leginkább csak az előzetesen jó egészségben lévő, viszonylag fiatal és nem túl súlyos COVID-19-es betegeknél, hisz a nagy terhelés ronthat a beteg állapotán. A spiroergometria a standard mérésekhez képest számos kiegészítő információval szolgálhat, ugyanakkor légzészavar esetén a CPET-vel óvatosan kell bánni. Fontos a levegővétel frekvencia és a légzéstérfogat mérése, de a diagnózis így sem könnyű.

Manchiniék eredményei összhangban vannak Dr. David M. Systrom (Brigham and Women’s Hospital, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts) és munkatársai által közölt, az akut SARS-CoV-2 fertőzés utáni (PASC) helyzetet és a ME/CFS állapotot leíró régebbi közléseivel. Dr. Systrom laborjában vizsgálatokat végeztek: a pulmonális és a radiális arteriákba vezetett katéterekkel a terhelés alatt folyamatosan mérték a keringés hemodinamikáját és a gázcserét. A fertőzés előtt kardiopulmonálisan egészséges PASC betegük közül 10-nél állapították meg, hogy csökkent a csúcs VO₂, és terhelésre fokozott hiperventilláció jelent meg, csakúgy, mint Dr. Manciniék megfigyelése során.

Egy másik invazív spiroergometriát alkalmazó munka során Dr. Systrom és csapata még COVID pandémia előtt 160 ME/CFS-es vizsgált és a gyakorlatokat gátló perifériás neurovaszkuláris diszreguláció két típusát különböztették meg: károsodott vénás visszaáramlás miatti lanyha kardiális output és a perifériás oxigénfelvétel károsodása. A bőrből vett minták alapján egy harmadik típust is találtak: a kis rostok neuropátiáját. Ezeknél a betegeknél a neuropátiás szabályozás károsodása az erek tágulását okozza, az oxigenizált vér a terhelést végző izomzatot elkerüli, csökken a jobb szívfélbe tartó vénás visszaáramlás.

Szerencsére a diszfunkcionális légzés nem emeli a halálozást. A szerzők minden esetre azt javasolják, hogy vegyük fontolóra a jógát és lélegezzünk lassan és mélyeket.

⁺Teljesítmény-élettani vizsgálat (Spiroergometria): A rendszerint futószalag- vagy kerékpár-ergométeren végzett speciális terheléses EKG vizsgálat során a fizikai teljesítőképességet, a szív oxigén fogyasztását, a maximális oxigénfelvevő kapacitást és a szervezet csúcsterhelésének közelében felszabaduló tejsav (laktát) termelődését mérik. A légzési paraméterek (kilélegzett levegő mennyiségének, összetételének, oxigén és szén-dioxid tartalmának) az arcra erősített maszk segítségével monitorozhatók. A 12 elvezetéses EKG-val a szív működését és a pulzusszámot (illetve az esetleges ritmuszavarok megjelenését) követik. Az kapcsolódó sorozatos vérvizsgálattal, a pH-t, a laktát szintet és anaerob küszöböt határozzák meg.

Forrás:

Tucker ME. In long COVID, CPET finds abnormatilies other test don’t. Medscape Medical News > COVID-19: Your Resource Center. December 06, 2021.

Mancini DM, Brunjes DL, Lala A, et al. Use of cardiopulmonary stress testing for patients with unexplained dyspnoe post-coronavirus disease. J Am Coll Cardiol HF, 2021 Dec; 9(12):927-937.

Singh I, Joseph Ph, Heerdt PM, et al. Persistent exertional intolerance after COVID-19. Insights from invasive cardiopulmonary exercise testing, Chest. Published August 10, 2021. DOI:https://doi.org/10.1016/j.chest.2021.08.010

Joseph Ph, Arevalo C, Oliveira RKF, et al. Insights from invasive cardiopulmonary exercise testing of patients with myalgic encephalomyelitis/chronic fatigue syndrome. Chest, February 08, 2021. DOI:https://doi.org/10.1016/j.chest.2021.01.082

Oldham WM, Lewis GD, Opotowsky AR, Waxman AB, Systrom DM. Unexplained exertional dyspnea caused by low ventricular filling pressure: results from clinical invasive cardiopumonary exercise testing. Pulm Circ 2016;6(1):55-62.