Alkohol okozta betegségek
Az alkoholfogyasztás káros következményei kisebb részben magának az etanolnak, nagyobb részben azonban a metabolitjainak, valamint a lebontása közben keletkező szabad gyököknek tulajdoníthatók. A cikk bemutatja az etanol hepatikus és extrahepatikus metabolizmusát, majd átfogó képet ad a betegek életminőségét rontó, részben az életüket is súlyosan veszélyeztető emésztőrendszeri, metabolikus, idegrendszeri, kardiovaszkuláris, immun- és csontrendszeri hatásairól.
A túlzott alkoholfogyasztás nemcsak az idegrendszert és a májat, hanem a többi szervet és szervrendszert is megbetegítheti. A károsodást az elfogyasztott alkohol mennyiségén, az alkoholfogyasztás időtartamán, a „kumulatív dózison”, a szeszes ital minőségén és az italok egyéb alkotórészein kívül a szervezet részben genetikailag meghatározott érzékenysége, valamint a táplálkozás, a vitaminellátottság és egyéb környezeti tényezők – dohányzás, különféle gyógyszerek egyidejű szedése, más vegyi anyagokkal való érintkezés – is befolyásolják.
Bár az alkohol önmagában nem karcinogén, figyelemreméltó, hogy a krónikus alkoholfogyasztók között gyakoribbak bizonyos malignus betegségek, köztük a szájüregi, a nasopharingealis, a nyelőcső-, a colorectalis carcinoma és a májrák. Ez nemcsak azzal függ össze, hogy az alkoholfogyasztók gyakran dohányosok is, és hogy orális higiénéjük rosszabb. Egyre több közlemény foglalkozik az alkohol, illetve az alkoholmetabolitok kokarcinogén hatásával.
Ebben az összefoglaló közleményben az alkohol hepatikus és extrahepatikus metabolizmusának áttekintését követően az egyes szervek alkohol okozta megbetegedéseit, azok előfordulását, patomechanizmusát, klinikai tüneteit, diagnosztikáját és a gyógyítás lehetőségeit taglalom. A dolgozatban az „alkohol” megjelölés az etanolt jelenti.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!