Új lehetőség az elhízott szervezet metabolizmusának javítására
A fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) zsírszövetben történő aktiválása számos pozitív változást okozott a kísérleti egerek anyagcseréjében.
- Mennyibe kerül az elhízás?
- Biztonságos és hatásos a liraglutid gyerekeknél
- Kalóriabevitel csökkentésével a gyulladás és az öregedés ellen
- Diófélék fogyókúrában
- Új hatásmechanizmusú vizsgálati készítmény az obezitás kezelésében
- Igen hatásos kismolekulás fogyasztószert fedeztek fel
- Új iránymutatások a gyermekkori elhízás kezelésében
- Izomtömeget megtartó monoklonális antitest obezitás kezelésére
- Tartós a fogyás a bariátriai műtétek után
- Mitől fogynak a nők és a férfiak?
- Meglévő gyógyszerek új indikációkra
- Új GIP/GLP-1 receptor agonista diabetes mellitus kezelésére
- A komorbiditásos obezitás kezelési lehetősége
- A testzsír nem tesz jót a szürkeállománynak
- A ritka, genetikai eredetű elhízás lehetséges gyógyszere
A Cell Metabolism folyóiratban július 1-én jelent meg a University of Texas Southwestern Medical Center kutatóinak tanulmánya, amelyben azt állapították meg, hogy a fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) kizárólagos aktiválása felnőtt hím egerek zsírszövetében meghosszabbította az élettartamot tartós, magas zsírtartalmú étrend fogyasztása mellett.
Az elhízás a 65 év feletti amerikaiak körülbelül 35%-át érinti, és az öregedés és a túlsúly együttesen növeli az inzulinrezisztencia, a zsírmáj és más krónikus rendellenességek kockázatát. Az FGF21, egy főként a májban termelődő hormon azért keltette fel a kutatók érdeklődését, mert az emlősök több szövettípusának anyagcsere-szabályozásában is fontos szerepe van. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az FGF21 javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a májban a lipidek felhalmozódását, és bekapcsolódik a hosszú élettartammal kapcsolatos folyamatokba.
A korábbi egérmodellekben a születéstől kezdve folyamatos FGF21 fehérje expressziót váltottak ki, ami fejlődési rendellenességekhez, többek között törpenövéshez vezetett, így kétségek merültek fel az FGF21 aktiválásának klinikai előnyeivel kapcsolatban.
A most megjelent tanulmányban a kutatók doxiciklin-indukálható, zsírsejtekre specifikus FGF21-túlexpresszióval rendelkező egereket hoztak létre, hogy teszteljék, vajon a felnőttkori zsírszövetből származó FGF21 önmagában képes-e meghosszabbítani az élettartamot és javítani az anyagcsere-funkciókat magas zsírtartalmú étrend fogyasztása esetén. Az állatkísérletekben 10–12 hetes hím transzgenikus egerek vettek részt, a túlélési elemzésekben csoportonként 64–84 állat szerepelt. Minden állat magas zsírtartalmú étrendet kapott, amelyet doxiciklinnel egészítettek ki az FGF21 termelését aktiváló transzgén aktiválása érdekében.
Amikor az egerek doxiciklinnel dúsított, magas zsírtartalmú táplálékot fogyasztottak, szelektíven indukálták az FGF21 expresszióját a zsírszövetekben, beleértve a mellékhere fehér zsírszövetét, a bőr alatti fehér zsírszövetet és a barna zsírszöveteket. A vizsgálatban a kutatók nyomon követték a testtömeget, a bevitt táplálék mennyiségét és kalóriatartalmát, a glükóz- és inzulin-tolerancia alakulását, a szérum lipidprofilokat és a máj szövettani változásait, a csontsűrűséget, valamint áramlási citometriával az immunsejt-összetételt.
Az eredmények szerint a kezelés hatására az állatok medián túlélése körülbelül 26%-kal hosszabbodott meg. Az adipocita-specifikus FGF21 túltermeléssel rendelkező egerek medián túlélése 2,225 év volt, szemben a kontrollcsoport 1,765 évével, és több egyén is elérte a 3,3 éves kort.
A fiatal transzgénikus egereknél a korai energiafelhasználás növekedése és a mozgásszervi aktivitás fokozódása volt megfigyelhető, míg az idős állatoknál a kezelést követően javult az inzulinérzékenység, csökkent az éhgyomri glükózszint, valamint a szérum triglicerid- és koleszterinszint. A testtömeg szignifikánsan alacsonyabb maradt a transzgenikus csoportban, és a sovány testtömeg aránya nőtt a zsírszövethez képest, anélkül, hogy csonttömegvesztés vagy a sípcsont hosszának csökkenése lett volna tapasztalható.
A szövettani vizsgálatok csökkent májzsírosodást és kisebb zsírsejteket mutattak, kevesebb gyulladásos képlettel a zsigeri zsírraktározó szövetekben. Az epididimális fehér zsírszövet áramlási citometriás vizsgálata kevesebb M1-szerű proinflammatorikus makrofágot és több M2-szerű antiinflammatorikus makrofágot mutatott ki.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a FGF21 szintjének felnőttkorban történő, kifejezetten a zsírszövetben bekövetkező emelése kiterjedt metabolikus javulást eredményezett, amely védelmet nyújtott az elhízás okozta gyulladás ellen, miközben meghosszabbította az állatok élettartamát.
Az eredmények azt mutatják, hogy a FGF21-alapú kezelési stratégiákban jó lehetőség rejlik az élettartam meghosszabbítására, bár egyelőre nem világos, hogy az elhízott egereknél megfigyelt 26% körüli átlagos élettartam-növekedés az emberi szervezet esetében is bekövetkezhet-e.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Obese mice live 26% longer with a single protein overexpression
Irodalmi hivatkozás:
Christy M. Gliniak et al, FGF21 promotes longevity in diet-induced obesity through metabolic benefits independent of growth suppression, Cell Metabolism (2025). DOI: 10.1016/j.cmet.2025.05.011