A CHMP pozitívan véleményezte az AbbVie rizankizumab (SKYRIZI®) készít­ményét közepesen súlyos, súlyos plakkos pszoriázis kezelésében.

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

A pikkelysömör (latinul pszoriázis) az életet nem fenyegető, de az életmi­nőséget nagymértékben rontó bőrbetegség. Kezelése az utóbbi években nagy fejlődésen ment és megy át. 

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűj­tötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közlemé­nyeit. Lapunk az általános orvoslás, bőrgyógyászat, onkológia-hematológia és neurológia témakörökből válogatott összefoglalókat ismerteti.

A pszoriázisos betegekben kétszer akkora a klinikai depresszió veszélye, mint a teljes populációban; ez indokolttá teheti valamennyi pszoriázisos páciens szűrését a depresszióra.

A 2008-ban lezárult PRESTA vizsgálatban fölvett farmakoökonómiai kérdőívek elemzéséből kiderült: mérsékelten súlyos vagy súlyos pszoriázisos és pszoriázisos artritiszes betegek kezelése során az etanercept hatására javul a betegek munkaképessége és csökken a betegállományban töltött napok száma is.

BMC Dermatology, 2014. augusztus

A pikkelysömör a népesség 2%-át érintő krónikus, multifaktoriális gyulladásos betegség. Újabb epidemiológiai adatok szerint bőrtünetek és ízületi gyulladás mellett a betegeknél gyakrabban fordul elő obezitás, diabetes mellitus, metabolikus X szindróma, kardiovaszkuláris betegség, hipertónia, oszteoporózis, nem alkoholos zsírmáj és obstruktív tüdőbetegség. 

A jövőben a biológiai készítmények és követő készítményeik gyógyszerpiaca növekedni fog. A biohasonló termékek mellett újabban egyre nagyobb fi­gyelmet kapnak a biobetterek (javított hatású [módosított] biológiai készít­mények), amelyek előnyösebb innovációs lehetőséget kínálnak a teljesen új molekulákhoz képest. Jelenleg kb. 400 biohasonló és 360 biológiai készítmény áll fejlesztés alatt, jó piacra kerülési esélyekkel, mivel számos szaba­dalom jár le a következő években. A készítmények számának növekedése előnyös lehet nemcsak a finanszírozónak, hanem az originátornak is.

A biológiai terápiás szerek az immunrendszer által mediált gyulladásos betegségek hagyományos szerekre rezisztens középsúlyos és súlyos formáiban már alapvető kellékei terápiás eszköztárunknak. Az első szabadalmak lejártával várható a biohasonló követő molekulák klinikai gyakorlatba történő bevezetése.