Egy nagy elemszámú, több éves kutatás szerint a hét adott napja, az évszak, és alvóhelyünk földrajzi elhelyezkedése egyaránt hatással van az alvás hosszára és minőségére.

Az asthma bronchiale komoly egészségügyi probléma világszerte. Az aszt­ma exacerbációja gyakori és súlyos esemény, amely életveszélyes lehet, kialakulását befolyásolja a fenotípus, a légszennyezés, az aeroallergének és a vírusinfekciók jelenléte. Az e tényezők közötti fontos összefüggések és kölcsönhatások megmagyarázzák a szezonalitást és befolyásolják az immunválaszt, ezért nehéz a hatékony megelőzés.

A kutatók arról számoltak be, hogy az emberi bél mikrobiomja a nap különböző szakaszaiban és az egyes évszakok során is más-más összetételű lehet.

Amerikai gyermekgyógyászok azt tapasztalták, hogy a korábban„téli vírus”-ként ismert RSV-fertőzések száma váratlanul megemelkedett a nyáron.

A cholestasis a várandósság alatt előforduló leggyakoribb májbetegség, ami általában a terhesség második trimeszterének végén vagy a harmadik trimeszter elején alakul ki, és a szülés után 4–6 héttel spontán megszűnik. Az epepangás az anyai szervezetben – a kellemetlen viszketésen kívül – sú­lyosabb következményekkel nem jár, ezzel szemben a potenciális magzati szövődmények spektruma széles, a meconiumos magzatvíztől a koraszü­lésen át a váratlan méhen belüli elhalásig terjedhet.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

 A kormányok nem lesznek képesek a 2019-es koronavírus-betegség okozta halálesetek számát és a járvány gazdasági hatásait egyaránt minimalizál­ni, ezek egymásnak ellentmondó célok. 

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Az emberi agy anatómiai ábrázolásaiból hiányzik a (XII agyideg előtt elhelyezkedő) 13., ami a gerincesekben, így az emberben is a szexuális viselkedés irányításában működhet közre.

A kora reggeli erős fénysugárzás emeli a tesztoszteronszintet, és fokozza a libidót egy olasz tanulmány eredményei szerint.