hirdetés

Nervus zéró

Az emberi agy anatómiai ábrázolásaiból hiányzik a (XII agyideg előtt elhelyezkedő) 13., ami a gerincesekben, így az emberben is a szexuális viselkedés irányításában működhet közre.

hirdetés

A legtöbb anatómiakönyvben nem szerepel a n. zéró, bár cápaboncolás során már 1878-ban felfedezte a német Gustav Fritsch. Ennek egyik oka az lehet, hogy csak mostanában kezdik megfejteni a szerepét embereknél: úgy tűnik, a feromonok által közvetített tudatalatti jeleket juttatja el az agyba.

Mivel a XII agyideg, a szaglóidegtől (n. I.) a nyelv alatti idegig (n. XII.) már régóta ismert, a megzavarodott neuroanatómus a 19. sz. végén nem akarta felborítani a megszokott rendet, és a szaglóideg előtt elhelyezkedő, újonnan felfedezett agyideget nervus zérónak, vagy agyba lépési helyére utalva (lamina terminalis) nervus terminalis-nak nevezte el. Ezt követően az anatómusok zöme meg is feledkezett a létezéséről, mivel úgy vélték, az bizonyára nem is fontos, hiszen a többi agyideg már kellőképp megmagyarázza az öt érzékszerv agyi kapcsolódását, írja a témában fellelhető csekély számú tudományos cikk egyikében Douglas Fields idegkutató (Could a little-known cranial nerve be the route by which human pheromones turn us on?; Scientific American Mind).

A másik cikk, ami érdemben foglalkozik a témával, Joel A. Vilensky írása a Clinical Anatomy című szaklapban (The neglected cranial nerve: Nervus terminalis (cranial nerve N)). Vilensky szerint mivel a rómaiak nem ismerték a zéró szimbólumát (a nulla óriási értékére az indiaiak jöttek rá, az európaiak az arabok és a matematikus Szilveszter pápa közreműködésével csak az előző ezredforduló környékén vették át), és a többi agyideget római számmal jelöljük, a legjobb talán, ha a nervus zérót n. 0. helyett a latin nulla szó után n. N.-nek rövidítjük.

Az is nehezítette az új agyideg befogadását, hogy emberekben csak 1913-ban találták meg, és azóta is igen kevesen látták, mivel az agy koponyából-agyhártyából történő kiemelésekor a vékony ideg általában elszakad. Ha azonban az anatómus óvatos, és tudja hol keresse, mindig megtalálható emberekben is, nyomatékosítja Fields, akinek bálnában sikerült a n. N. nyomára bukkanni.

A bálnák nagyon fontos szerepet játszanak annak kiderítésében, hogy mi a nulladik agyideg funkciója, ugyanis az evolúció során ezek a tengeri emlősök a delfinekkel egyetemben elveszítették a szaglóidegüket (és a szaglásukat), miközben az orrnyílásaik az arcuk elejéről a koponyájuk tetejére vándoroltak. Miután Fields munkássága nyomán kiderült, hogy a szaglóidegüket elvesztett bálnák azért nervus zéróval még rendelkeznek, bebizonyosodott, hogy a nullás ideg független a szaglástól. Mivel az evolúció során érdemes volt megőrizni, az is nyilvánvalóvá vált, hogy fontos szerepe lehet.

Mint kiderült, a n. N. ingerülete az orr feromonokat érzékelő sejtjeiből származik, de nem a szaglóidegdúcba és a szaglókéregbe vezet, hanem a szexuális vágyért és szexuális viselkedésért felelős agyi területekbe (amygdala, mediális és laterális szeptális magvak és preoptikus területek), ahol a n. zéró ingerülete hatására többek között gonadotróp releasing hormonok szabadulnak fel.

A feromonok szerepe emberben még kevéssé vizsgált, azonban a Nobel-díjas Linda Buck és kollégái, akik egerekben 15 féle, feromont detektáló sejtfelszíni receptorfehérjét azonosítottak, emberben is kimutatták ezek közül hatnak a génjét. (A feromonok nemi működést befolyásoló szerepével kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy pl. a hím egerek vizeletében lévő feromonok felgyorsítják a nőstények pubertását vagy az idegen hímek feromonjai megakadályozzák a nőstény szervezetében az embrió beágyazódását.)

A n. N. a kutatók meglepetésére egy mellékágat bocsát a retinába is, ez azonban logikus lehet, ha belegondolunk, hogy a legtöbb élőlény esetében a szexuális viselkedés szezonális jellegzetességet mutat – a nappal hosszának megállapítása pedig a legbiztosabb módja lehet az évszakok követésének, jegyzi meg Fields, aki a nullás agyideg idegvégződésein azt is megfigyelte, hogy azokból peptidhormonokat tartalmazó vezikulák ürülnek a környéki apró erekbe, azaz a n. zéró valójában a hipofízishez hasonló neuroszekretoros szerv lehet.

Kétségtelen, szögezi le Fields, hogy a szaporodás szabályozásán kívül más szerepe is kell legyen a n. terminalis-nak, hiszen az agyidegek nemcsak szenzoros, de mozgató ingerületeket is közvetítenek. Valóban, sikerült már az agyból kiinduló elektromos impulzusokat detektálni a nullás agyidegen, azonban egyelőre sejtésünk sincs, hogy mi lehet az üzenet. Az intim funkciókat ellátó ideg továbbra is titokzatosságba burkolódzik.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 8,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.