Fontos jel lehet a kockázat felmérésében, hogy milyen életkorban alakul ki a depresszió.

Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

Még mindig Kelet-Európa vezet, de a legnagyobb növekedést az amerikai kontinensen mérték.

A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.

Kaliforniai kutatók metabolomikai módszert fejlesztettek ki az öngyilkosság legnagyobb kockázatának kitett depressziós betegek szűrésére.

Terápiarezisztens depresszióban a mai napig alacsony a remissziós arány, a relapszusok aránya pedig nagy. Jelen tanulmány a nyílt elrendezésű, multicentrikus, aktív kontrollos, fázis IIIb ESCAPE-TRD klinikai vizsgálat eredményeit ismerteti, amelyben az eszketamin orrspray hatékonyságát és biztonságosságát hasonlították össze az elnyújtott hatóanyag-leadású quetiapinnel végzett terápiával. A vizsgálat az eszketamin orrspray alkal­mazásának egyértelmű előnyét mutatta a quetiapin hatóanyaggal szemben mind rövid távon (remisszió elérése 8 hetes kezelést követően), mind fenn­tartó kezelésben (relapszusmentes betegek aránya a 32. héten).

Gyorsan és elvonási tünetek nélkül hat súlyos depresszióban a pszilocibin egyszeri adagolása egy fázis II. vizsgálat eredményei szerint.

Az autizmus esetén nagyobb arányban fordul elő önkárosító viselkedés és öngyilkosság.

A depresszió és a diabetes mellitus komorbid megjelenése gyakori, azonban azok a háttérmechanizmusok, melyek a két kórállapot közötti kapcsolatot magyarázzák, nem pontosan ismertek. Mind a cukorbetegség, mind a de­presszió igen elterjedtek, a nyugati világ két legnagyobb közegészségügyi problémájának tekinthetjük őket. Irodalmi összefoglalásomban áttekin­tettem a lehetséges etiológiai kapcsolódási pontokat, különös tekintettel a biológiai hátterű összefüggésekre.

A jelentős depressziós zavarral küzdő, rendszeresen szerencsejátékot űzők körében szignifikánsan magasabb az öngyilkosság kockázata, ezért igen szoros megfigyelést igényelnek.