Az autizmus esetén nagyobb arányban fordul elő önkárosító viselkedés és öngyilkosság.

A gyulladásos bélbetegség gyermekek és fiatal felnőttek esetén növeli egyes mentális egészségügyi zavarok kockázatát.

Korábbi esetbeszámolók alapján felmerült a gyanú, hogy az aripiprazolra váltást gyakrabban kísérheti a pszichiátriai tünetek súlyosbodása, mint más antipszichotikumokra való átállás esetén. Egy átfogó adatbázisra épített hosszmetszeti követéses vizsgálat ezt a feltételezést nem igazolta: gyógy­szerváltást követően a teljes vizsgált populáció 14,5%-ában fordult elő klinikailag jelentős tüneti rosszabbodás, de sem a teljes csoportban, sem a különböző szempontok szerint kialakított alcsoportokban nem mutatko zott különbség az aripiprazolra, illetve a más antipszichotikumra átállított betegek kockázati arányai között.

A gyakori előfordulás, az átláthatatlan terminológia, a diagnosztikai és kezelési bi­zonytalanságok miatt indokolt, hogy irányelvek segítsék a nem specifikus, funkcio­nális és szomatoform (NFS) panaszok körüli tevékenységet. Ennek érdekében új, át­fogó, széles körű konszenzuson alapuló, interdiszciplináris ajánlást fogadott el a két illetékes német szakmai testület. A tünet- és gyógyításorientált hozzáállás, az em­patikus kommunikáció és a következetes bio-pszicho-szociális diagnosztika lehető­vé teszi az NFS korai felismerését, a krónikussá váló, súlyos folyamatok elkerülését. Az enyhébb lefolyású esetek kezelhetők a pszichoszomatikus alapellátás keretein belül, a súlyosabbak koordinált együttműködést, olykor multimodális vagy stacio­ner kezelést igényelnek.

A Georgia Tech’s Center kutatói két új technikai eszközt fejlesztettek ki, melyek automatikusan mérik a gyermekek releváns viselkedését, és remélhetőleg jelentős hatásuk lesz az olyan magatartászavarok jobb megismerésére, mint amilyen például az autizmus.

A Toxoplasma gondii-fertőzött nők körében nagyobb az önkárosító cselekmények aránya, mint az átlagos népességben – ez derült ki egy több mint 45 ezer nő részvételével Dániában lefolytatott kutatásból.

Az Archies of General Psychiatry című lapban nyilvánosságra hozott közlemény rangidős szerzője a University of Maryland pszichiátere, akinek speciális szakterülete az öngyilkosságok neuroimmunológiai vonatkozásainak kutatása.

A Lancetben olvastuk: egy 16 évig tartó ausztráliai populációs kohorszvizsgálat szerint a gyakori serdülőkori mentális rendellenességek korai felismerése és kezelése javítja a fiatal felnőtt kori öngyilkosság megelőzésének esélyét.