A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Az American College of Cardiology (ACC) és az American Heart Association (AHA) frissített iránymutatást adott ki az aortabetegségek diagnosztizálásáról és kezeléséről.

Amerikai kutatók testsúlycsökkentő műtét előnyeit vizsgálva arra jutottak, hogy az e műtéten átesett betegeknél ritkábban lép fel a gyakran halálos kimenetű aorta disszekció, mint nem műtött obes személyekben.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Egy 65 éves nőbeteg elesést követően kialakult bal oldali könyökficam miatt került kórházi felvételre. Kórelőzményében gyermekkora óta visszatérő ízületi ficamok és több ízületén ortopédiai beavatkozások szerepeltek. Fiatalabb korában képes volt arra, hogy egyenes térddel csípőből előrehajolva a tenyerével megérintse a talajt.

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

Az elmúlt évtizedben előrelépés történt a ventrikuláris tachikardiák (VT) diagnosztikájában és ablációjában. Mind idiopátiás, mind strukturális szívbetegséggel összefüggő VT esetén a tünetért felelős szubsztrátot megcélozva végezhetjük el az ablációt. A háromdimenziós elektroanatómiai térképezés lehetővé teszi a hegesedés miatt lassan vezető területek azonosítását. A cikk ismerteti a VT-k mechanizmusait, a jelenleg használatos térképezési és ablációs technikákat, a beavatkozások eredményeit és lehetséges szövődményeit.

Érvényesül-e az elvárható orvosi odafigyelés a Marfan-szindrómásokkal kapcsolatban, avagy felismerjük-e egyáltalán a Marfan-szindrómát? Az itt bemutatott eset azt szemlélteti, hogy ezen a téren sok még a tennivaló. Az aortát érintő szövődmények korai felderítése életmentő lehet!

A társadalom öregedésével egyre fontosabb, hogy ismerjük a heveny aortadisszekció kockázati tényezőit és mellkasi fájdalmak okát kutatva gondoljunk erre a kórképre. Az új kezelési lehetőségek miatt az intenzív terápiás szakemberek, a kardiológusok és a szívsebészek újabban fokozott figyelemmel fordulnak a heveny aortaszindrómák felé. Bár eddig csak néhány centrumban rendezkedtek be a klinikai algoritmusok végrehajtására, mellkasi fájdalom esetén a képalkotó vizsgálat mielőbbi elvégzésére, a heveny coronaria-szindrómára vonatkozó algoritmusokhoz hasonlóan ennek a diagnosztikai cselekvéssornak is széles körben el kell terjednie.