A testsúlycsökkentő műtét és az aorta-disszekció kockázata
Amerikai kutatók testsúlycsökkentő műtét előnyeit vizsgálva arra jutottak, hogy az e műtéten átesett betegeknél ritkábban lép fel a gyakran halálos kimenetű aorta disszekció, mint nem műtött obes személyekben.
Amerikai kutatók testsúlycsökkentő műtét előnyeit vizsgálva arra jutottak, hogy az e műtéten átesett betegeknél ritkábban lép fel a gyakran halálos kimenetű aorta disszekció, mint nem műtött obes személyekben.
Az American Congress of Surgeons (ACS) Clinical Congress során Dr. Luis Felipe Okida (Cleveland Clinic Florida in Weston) online ismertette azon megfigyelésüket, hogy a testsúlycsökkentő műtéten (bariatric surgery) átesett betegeknél ritkábban lép fel a gyakran halálos kimenetű aorta disszekció, mint az ilyen műtéttel nem kezelt obes személyekben. Az egyidejűleg a(z) Journal of The Americal College of Surgeons c. lapban megjelent közlemény szerint az aorta disszekcióra hihetetlenül komoly befolyással vannak a betegség legfontosabb kockázati faktorai, a hiperlipidémia és a magas vérnyomás.
Bár az akut aorta disszekció ritka betegség, de az esetek felében halállal végződik, amennyiben a beteg nem kap 72 órán belül megfelelő kezelést. Dr. Okida és munkatársai a bariatrikus műtétek és az aorta disszekció kockázata közötti összefüggést keresve átnézték a National Inpatients Sample (NIS) 2010 és 2015 közötti adatbázisát (a NIS adatbázis az Egyesült Államok kórházaiba felvett betegeinek kb. 20%-ának adatait tartalmazza). A vizsgált betegpopulációban 296.041 esetben történt testsúlycsökkentő műtét, és volt 2.004.804 olyan felnőtt obes beteg (≥ 35 kg/m² fölötti BMI-vel), akiket nem kezeltek műtéti megoldással, őket tekintették kontroll csoportnak. A kontroll csoport 1411 betegénél (0,070%) keletkezett aorta disszekció, míg a bariatrikus műtéteken átesettek csoportjában csak 94 esetben (0,032%), ami jelentős, statisztikailag szignifikáns különbség (P<0,0001).
A megfigyelés értékét csökkenti, hogy a két betegcsoport számos szempontból lényegesen különbözött: a kontroll csoport átlagos életkora 54,4, míg a műtéten átesetteké 51,9 év volt, a kontroll csoportban továbbá több volt a nőbeteg és kevesebb a fehérbőrű. A kontroll csoportban tagjai közül nagyobb arányban szerepelt az anamnézisben dohányzás, magas vérnyomás (64,2% vs 48,9%), hiperlipidémia (32,7% vs 18,3%), diabetes, aorta aneurisma (20,6% vs 12,0%), de kisebb arányban fordult elő Marfan/Ehlers-Danlos szindróma. Többváltozós analízissel azt találták, hogy a nem, az életkor, a dohányzás, a magas vérnyomás, a hiperlipidémia és a Marfan/Ehlers-Danlos szindróma az aorta disszekció emelkedett kockázatával jár, diabetes mellett viszont csökkent a kockázat. A szerzők hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények megegyeznek a szakirodalomban már leírtakkal, de a diabetesszel való negatív összefüggésre senki nem tud magyarázatot. A műtét és az aorta disszekció összefüggése a fiatalabb és az idősebb betegeknél egyaránt hasonló tendenciát mutatott, az OR az összes életkorban: 1,8 (95%CI 1,44-2,29, P<0,001), OR a 18-39 évesek körében: 2,95 (95%CI 1,09-7,99, P=0,345), OR a 40-90 évesek körében: 1,75 (95%CI 1,38-2,22, P<0,0001).
Az aorta disszekció legfontosabb kockázati faktora idősebbeknél a magas vérnyomás, míg a 40 éves kor alatt a kollagén-betegségek és az aorta megbetegedései hajlamosítanak a disszekció bekövetkeztére. Mivel ezeknél a fiatal betegeknél magas a hipertonia prevalenciája, ezért a bariatrikus műtét kedvezően befolyásolja kilátásaikat. Bár az adatok kétségtelenül a bariatrikus műtét mellett szólnak, ez nem azt jelenti, hogy nincs lehetőség másfajta kezelésre, az obesitás csökkentésére (és ezzel az aorta disszekció kockázatának mérséklésére). Dr. Emanuele Lo Menzo (szintén Cleveland Clinic Florida) megjegyezte, hogy a biztosítók nem csak egy kísérőbetegség alapján ítélik meg a beavatkozás szükségességét, és azt, hogy a beavatkozást nem az aorta disszekció elkerülésére ajánlják az orvosok.
Dr. Shanu Kotari (az American Society for Metabolic and Bariatric Surgery elnöke) szerint a tanulmány sok kérdést vet fel a műtéttel kapcsolatban. Régen tudjuk, hogy a krónikusan obes betegek élettartama a műtétnek köszönhetően meghosszabbodik a nem operáltakéhoz képest, továbbá kevesebb kardiovaszkuláris és daganatos betegség alakul ki náluk. A diabeteses beteg számára már a műtét utáni napon, a testsúlycsökkentő hatás megjelenése előtt is jelentkeznek a műtét egyéb előnyös hatásai, melyek közül az anyagcserére gyakorolt hatás igen összetett: a kalória csökkentésén kívül változik az epesók felszívódása, a bél mikrobiom összetétele, ami hatással van a hormonok termelődésére és a gyulladási folyamatokra is. Sem a tanulmány sem a szakirodalom nem ad választ arra, hogy az aorta disszekció kockázata a műtét után mennyi idővel kezd csökkenni. Arra vonatkozóan sincsenek adatok, hogy a más módon elért testsúlycsökkentés van-e befolyással, és ha igen, milyennel az aorta-disszekció kockázatára.
Források:
