A teljes egészében lágy kialakítású implantátum neuromodulációval állítja helyre a bél immunológiai egyensúlyát.

Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

Új, nazális adagolású anti-CD3 monoklonális antitestet vizsgálnak Alzheimer-kór lehetséges terápiájaként.

A 2015-ös diagnosztikus kritériumrendszernek köszönhetően több neuromyelitis optica spektrum betegségben szenvedő beteget tudtunk diagnosztizálni és idejekorán kezelni, javítva a betegség kimenetelét. Az aquaporin-4 ellenanyag felfedezése után az anti-MOG-ellenanyag-pozitív esetek tovább árnyalták a képet.

CE-jelölést kapott, így az Európai Unióban is forgalmazhatóvá vált az amerikai Boston Scientific cég Parkinson-kór kezelésére szolgáló Vercise Genus mélyagyi stimulátorának negyedik generációja.

Az akaratlan vizeletvesztés gyakori, mindkét nemet, de főként az 50 év fe­letti nőket érintő probléma, mely lehet késztetéses (hirtelen ingerek mellett megjelenő), terheléses (hasi nyomásemelkedés által kiváltott), vagy a ket­tő kombinációja, azaz kevert típusú. A betegek közül viszonylag kevesen kérnek segítséget, inkább együtt élnek a problémával. A panasz kivizsgá­lása és első vonalbeli kezelése már az alapellátásban megkezdhető, ezért szükséges, hogy a betegekkel rendszeresen érintkező orvos rákérdezzen a vizelettartási panaszokra a fokozottan érintett populációkban, hogy – egyszerű, jelentős financiális terhet nem jelentő kivizsgálás után – maga is útbaigazítást adhasson a vizeletvesztés miatt akár depresszióssá, szociálisan izolálttá váló betegeknek.

A bél mikrobiótája befolyásolni tudja a gazdaszervezet viselkedését a bél–agy tengelyen keresztül. Hogyan alakult ki az evolúció során ez a kapcsolat, és a háttérben inkább manipulációt vagy véletlen egybeeséseket találhatunk?

Gasztroözofageális reflux betegségben (GERD) az elsőként választandó kezelés protonpumpagátló (PPI) alkalmazása. Ha ez nem eléggé hatásos, vagy ha a beteg nem tolerálja, alternatívaként az alginátok állnak rendel­kezésre. Tartósan fennálló refluxos panaszok és nem gyógyuló refluxos nyelőcsőgyulladás esetén alapos endoszkópos és funkcionális vizsgálatokra van szükség. A GERD nem nyelőcső eredetű tünetei gyakran nem reagál­nak a reflux elleni kezelésre. Az új adatok arra utalnak, hogy bonyolult hiperszenzitív szindrómákról van szó, melyekben a reflux csak egy a lehet­séges kiváltó okok közül.

A monoaminerg antidepresszívumok rokon hatásmechanizmusa hasonló tulajdonságokat és hasonló korlátokat is jelent. A továbblépés kulcsát az új alapkutatások és az ezekre épülő innovatív farmakológiai megközelítések jelentik. Az antidepresszívumok új generációját ma az agomelatin, illetve a még újabb a vortioxetin képviseli, de a ketamin típusú szerek hatásának jobb megértése akár további (glutamáterg?) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet.

Felmérések szerint a populáció akár 10–15%-át is érintheti a fülzúgás. A tünet diagnosztikája rendkívül sokrétű és összetett. A fülzúgás életmi­nőséget negatívan befolyásoló hatásának felmérésére önkitöltős kérdő­ívek alkalmazhatók. Az első magyar nyelvre validált kérdőív, a Tinnitus Handicap Inventory magyar nyelvű változatát (Fülzúgás Terheltség Skála) munkacsoportunk 2015-ben közölte. kezelésére; alkalmazásának első hazai tapasztalatai reménykeltők.